Páncélozott személyszállító jármű: M2/M3/M4 féllánctalp

Olvasói vélemények

A könyvről szóló kritikák jelentős elégedetlenséget fejeznek ki a könyv tartalmával és bemutatásával kapcsolatban, kiemelve a kritikus hiányosságokat és az átfogó információk hiányát.

A rajzokat tisztán kivitelezettnek és részletesnek írják le, öt nézetben ábrázolva a járműveket. A mellékelt vázlatok az amerikai hadsereg különböző járműmodelljeit áttekinthető formában tárgyalják.

A könyv kritikája, hogy hiányoznak belőle olyan kulcsfontosságú modellek, mint az M3A1 és az M4, amelyek a cím alapján elvárhatóak. A rajzok történelmi pontossága megkérdőjelezhető a hivatkozott források hiánya miatt, a bevezető szöveget pedig túl rövidnek tartják. Az általános kialakítást hiányosnak tartják, ami csalódást okoz az olvasók körében.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Armored Personnel Carrier: M2/M3/M4 Half-Track

Könyv tartalma:

A 30-as években az amerikaiak elkezdtek dolgozni egy modern járművön a lovassági felderítő és tüzérségi egységek számára a frissen alakult páncélos és motorizált egységeknél. Az amerikai parancsnokság érdeklődni kezdett a francia féllánctalpas járműtervek iránt.

Ezek alapján az amerikai ipar saját megoldásokat javasolt. A White Motor Company 1938-ban megalkotta a T-7 nevű járművet, amely az M3-as felderítőautó és a T-9-es féllánctalpas szállítójármű tervének kombinációja volt. Egy évvel később elkészült egy erősebb motorral szerelt változat.

Az új járművet T-14-esnek nevezték el, és elsősorban a tüzérségi egységek használták. A projektet 1940-ben átnevezték M2-re, és gyártásba vették.