Pandemics, Public Health, and the Regulation of Borders: Lessons from COVID-19
Ez a könyv azt vizsgálja, hogy a COVID-19 világjárvány hogyan hozott létre egy új és kihívásokkal teli környezetet, amelyben az emberek, helyek és társadalmi struktúrák köré húzott határok megkeményedtek, és újak jelentek meg.
A COVID-19 világjárvány során a határok nemzetközi, nemzeti, szubnacionális és helyi szinten is bezárultak, vagy nem váltak befogadóvá. Továbbra is vita folyik arról, hogy azok az országok és területek, amelyek szigorúan felügyelték határaikat, mint például Új-Zéland, Ausztrália vagy Hongkong, vajon "jól" csinálták-e, szemben azokkal, amelyek nem. Kétségtelen, hogy a világjárvány során szenvedők és elhunytak többsége a veszélyeztetett népességcsoportok közül került ki. Másrészt azonban a betegség terjedésének kezelésére tett erőfeszítések, például a határigazgatás révén, aránytalanul nagy mértékben érintették a legsebezhetőbbeket. Hogyan lehet tehát megtalálni a helyes egyensúlyt, figyelembe véve a gazdasági és egyéb kényszereket is, amelyek visszatarthatják a kormányokat a közegészségügyi lépések megtételétől? Ez a könyv azt vizsgálja, hogy a nemzetközi szervezeteknek, az országoknak és az országokon belüli intézményeknek hogyan kell felfogniuk és kezelniük a határokat, miközben a világ továbbra is küzd a COVID-19 vírussal és készül a következő világjárványra. A könyv számos nemzetközi és szubnacionális példát bemutatva tematizálja a közegészségügy érdekében a határok ellenőrzésének és kezelésének fő kérdéseit.
Ez a könyv nagy érdeklődésre tarthat számot az egészségügyi jog, az antropológia, a közgazdaságtan, a történelem, az orvostudomány, a közegészségügy és a politikatudomány területén dolgozó tudósok, valamint a nemzeti és szubnacionális szintű politikai döntéshozók és közegészségügyi tervezők számára.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)