Értékelés:
A könyv nosztalgikus pillantást nyújt a gyerekek utcai játékára, és a fényképezéssel megörökített vidám pillanatokat mutatja be. A könyv a gyermekek egykori szabadságát ünnepli, szembeállítva azt a mai társadalmi korlátokkal, és meleg emlékeket ébreszt az olvasókban.
Előnyök:⬤ Kiváló minőségű fotográfia
⬤ nosztalgiát ébreszt
⬤ a gyermekkor örömét és szabadságát örökíti meg
⬤ jól ábrázolja a különböző társadalmi háttereket
⬤ érzelmi hatása és az általa keltett emlékek miatt az olvasók körében nagy népszerűségnek örvend.
Néhány olvasó talán melankolikusnak találja a múltbeli szabadságra való összpontosítást, kiemelve a hasonló élmények elvesztését a mai társadalomban.
(7 olvasói vélemény alapján)
Paradise Street: The Lost Art of Playing Outside
-Nosztalgikus fényképek, amelyek az utcán játszó gyerekek elveszett szabadságát ünneplik.
Fél évszázaddal ezelőtt a brit gyerekektől elvárták, hogy „kint játszanak”, és minden időjárási körülmény között összejöttek, hogy futkározzanak, ugráljanak, ugráljanak, ugráljanak, hintázzanak, rúgkapáljanak, verekedjenek és másszanak - általában felügyelet nélkül. A modern társadalomban a gyermekek kiszolgáltatottsága miatti növekvő félelmek miatt ez mára nagyrészt megszűnt.
A Paradise Street számos fotós, köztük Shirley Baker, Martin O'Neill és Paul Kaye munkáit gyűjti egybe, akiknek többsége az általuk fényképezett emberek között élt és dolgozott. A 30-as évek elejétől az 1970-es évek végéig terjedő időszakot felölelő képek a közösség, a bizalom és a barátságok ünnepe, és megmutatják, hogyan változott a gyermekek biztonságához való hozzáállás a 20. század folyamán.
A bemutatott fotográfusok között szerepelnek: Roger Mayne, Shirley Baker, Paul Kaye, Robin Dale, John Gaye, Henry Grant és David Lewis Hodgon. A képek a Mary Evans Picture Library archívumából származnak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)