Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Peasant Scenes and Landscapes: The Rise of Pictorial Genres in the Antwerp Art Market
Könyv tartalma:
A modern nézők természetesnek veszik a festői konvenciókat, amelyek az olyan témájú festményeken és metszeteken jelen vannak, mint a tájképek vagy a parasztok. Ezeknek az általános témáknak és ábrázolási konvencióiknak azonban megvan a maguk eredete és korai története.
A XVI. századi Antwerpenben a festészet és az újonnan megjelenő metszet kezdett eltávolodni a hagyományos vizuális kultúrától, amelyet elsősorban a falfestmények, oltárképek és az elit portréi határoztak meg. Az új műfajok és új médiumok egyszerre jelentek meg ebben az ingatag kereskedelmi és pénzügyi fővárosban, ahol a városi tőzsde mellett az első nyílt művészeti piac is működött.
Az új képi témák először hibrid képekként jelentek meg, amelyeken a vallási témák domináltak, de olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek később önálló képi kategóriákká váltak: tájképek, élelmiszerpiacok, parasztok munka és játék közben, valamint csendéletkompozíciók. Amellett, hogy az antwerpeni művészeti piac e műfajok keletkezésének és fejlődésének helyszíne volt, a művészi identitás fogalmát is az antwerpeni piac hozta létre, ahol az egyes művészek kedvenc formái és témái fogyasztói elismerést nyertek. A Parasztjelenetek és tájképek című könyvében Larry Silver a képi típusok - kocsma- és piacjelenetek, tájképek és parasztok - kialakulását vizsgálja, és műfaji fejlődésüket követi nyomon a kezdeti hibridektől a konvencionálisabb művészi formulákig.
Ezen új műfajok és kedvenc témáik kapcsolata az Antwerpenben fellendülő urbanizmust és kapitalizmust tükrözi, és Silver elemzi, hogy a képi műfajok és az antwerpeni piac hogyan segítette elő a "szignatúra" művészi stílusként ismert művészi stílus kialakulását. Bosch és Bruegel, valamint utánzóik vizsgálatával a festői innovációra, valamint az egyes stílusok marketingjére összpontosít, különös figyelmet szentelve a művészek műveik szignálásának növekvő gyakorlatának. Emellett amellett érvel, hogy az egyes művészek stílusa iránti fogyasztói érdeklődés megerősítette a későbbi XVI.
század egy másik jelenségét: a műgyűjtést. Míg ma az ilyen tipikus művészi formulákat és az azonosító aláírások gyakori használatát (egy Rothko, egy Pollock) hétköznapinak vesszük, a Parasztjelenetek és tájképek bemutatja, hogy ezek hogyan alakultak ki egyszerre a kora újkori Antwerpen kereskedelmi világában.
