Pásztorkapitalizmus: A külvárosi vállalati tájak története

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 9 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Pastoral Capitalism: A History of Suburban Corporate Landscapes

Könyv tartalma:

Hogyan sajátította ki az üzleti élet a pásztortájat, amint az a vállalati kampuszban, a vállalati lakótelepen és az irodaparkban látható.

A huszadik század végére Amerika külvárosaiban több irodahelyiség volt, mint a központi városokban. E vállalati munkahelyek közül sokakat - némiképp oda nem illő módon - széles pázsitok és lombos fák zöldellő panorámája vett körül. A Pastoral Capitalism című könyvében Louise Mozingo a modern kapitalista vállalkozás kontextusában mutatja be a háború utáni urbanizmus e központi (de gyakran figyelmen kívül hagyott) jellemzőinek fejlődését.

Ezek az új külvárosi vállalati tájak egy olyan történelmi pillanatban alakultak ki, amikor a vállalatok újragondolták irányítási struktúráikat, a város decentralizálódott és szétszóródott az alacsony sűrűségű, autófüggő perifériákra, és a pásztorélet - a lombos lakótelepi külvárosok formájában - amerikai eszményként tündökölt. A zöld - írja Mozingo - a jósággal társult, és a pásztorkapitalizmus kisajátította a külváros esztétikáját és erkölcsi kódexét. A kertvárosi háztulajdonosokhoz hasonlóan a vállalatok is megértették, hogy a pásztori táj képes identitást, státuszt és helyes gondolkodásmódot közvetíteni.

Mozingo a vállalati tájak három formáját különbözteti meg - a vállalati kampuszt, a vállalati birtokot és az irodaparkot -, és olyan vállalatok által épített és lakott külvárosi vállalati tájakat vizsgál, mint a Bell Labs, a General Motors, a Deere & Company és a Microsoft. A pásztorkapitalizmus globalizációját is vizsgálja Európában és a fejlődő világban, beleértve Szingapúrt, Indiát és Kínát. Mozingo amellett érvel, hogy a pásztorkapitalizmus még elterjedése közben is újratervezésre szorul, akárcsak számos nagyvárosi formánk, sürgető társadalmi, kulturális, politikai és környezeti okokból. A jövőbeli átalakítások azonban lehetetlenek, ha nem értjük meg a múltat. A pásztorkapitalizmus nélkülözhetetlen fejezetet kínál a várostörténethez, hiszen nemcsak a vállalati tájak tervezését, hanem a formájukat meghatározó gazdasági, társadalmi és kulturális modelleket is vizsgálja.