Értékelés:
Philip MacDonald „Őrjárat” című könyve egy feszült első világháborús történet, amelynek középpontjában egy sivatagi oázisban rekedt brit őrjárat áll, és amely a katonák motivációit, a túlélést és a harc pszichológiai terhelését járja körül. Erős jellemdinamikát mutat, de egyes olvasók hiányolják a karakterfejlődést. Az elbeszélés hatékonyan építi fel a feszültséget, Agatha Christie műveire és a klasszikus filmekre emlékeztet, bár a történet bizonyos fokú ismerete csökkentheti a hatást azok számára, akik látták a különböző adaptációkat.
Előnyök:Éleslátó jellemábrázolás, hatékony feszültségépítés, gyors és lebilincselő olvasmány, a katonák tapasztalatainak hiteles ábrázolása, a klasszikus krimi és thriller elbeszélésekhez hasonlóan fenntartja a feszültséget.
Hátrányok:A karakterfejlődés gyakran felszínes és archetipikus, egyes olvasók unalmasnak vagy nehezen olvashatónak találták, a cselekmény ismertsége a többszörös adaptációk miatt csökkentheti a meglepetést, és a hivatkozások iránti igény egyes olvasók számára akadályozhatja a bevonódást.
(9 olvasói vélemény alapján)
„A homok máris elsodorta a letaposott négyzetet, amely egy pillanatra megkülönböztette az altiszt sírját: nem volt semmi jel, semmi nyom, semmi jel, semmiféle jelzés. Itt tizenegy ember volt.
Most tízen lovagoltak el” Az első világháború idején a mezopotámiai sivatagban egy brit őrjárat vezetőjét egy láthatatlan ellenség lelőtte és megölte. A tiszt az egyetlen, aki ismeri a parancsukat, és senki másnak nem mondta el, hogy hol vannak. Ettől kezdve az őrmesternek kell megpróbálnia átvezetni az embereket az ellenséges sivatagi tájon, amely tele van láthatatlan arab mesterlövészekkel.
Egymás után szedik le őket, és a különböző hátterű karakterekből álló csoportnak meg kell próbálnia összefogni a túlélés érdekében. A döntéshozatal korántsem bizonyul könnyűnek, mivel a korábbi életükből származó feszültségek és előítéletek előtérbe kerülnek.
Ez az izgalmas, az utolsó oldalig tartó feszültséggel teli történet az 1920-as években bestseller volt. A regényt kétszer is megfilmesítették, Walter Summers (1929-ben Elveszett őrjárat címmel) és John Ford (1934-ben Az elveszett őrjárat címmel).
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)