Értékelés:
A könyv egyedülálló és provokatív módon tárja fel a kaliforniai aranyláz idején a szexkereskedelembe keveredett fiatal fiú életét övező történelmi összefüggéseket. A könyvben keveredik a tény és a fikció, és felkavaró, mégis magával ragadó elbeszélést nyújt a szerelemről, a nehézségekről és a túlélésről. Bár a történetet dicsérték a magával ragadó és összetett cselekménye miatt, kritikák is érték a grafikai tartalma és számos technikai probléma miatt.
Előnyök:⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató történet, amely a szerelem és a túlélés összetett témáit járja körül.
⬤ Jól kidolgozott karakterek és a történelmi kontextus gazdag ábrázolása.
⬤ A befejezés kielégítő és reményt adó.
⬤ Néhány olvasó értékeli egy történelmileg mellőzött téma egyedi nézőpontját.
⬤ Érzelmi mélység, az érzések széles skáláját idézi fel.
⬤ A szex grafikus ábrázolása, beleértve a nem közös megegyezésen alapuló aktusokat is, ami néhány olvasót zavarhat.
⬤ Számos nyelvtani, szókezelési és ténybeli pontatlanság, amelyek rontják az olvasás élményét.
⬤ Lassú tempó néhol, különösen az elején.
⬤ Néhány olvasó irreálisnak és aggasztónak találta a felnőtt férfiak fiúk iránti érdeklődésének ábrázolását.
⬤ Megoszlanak a vélemények az írás minőségéről, néhányan merevnek vagy rosszul kivitelezettnek minősítették.
(86 olvasói vélemény alapján)
A kaliforniai aranyláz első napjaiban számos szokatlan életmódot engedélyeztek. A kor követelményei és a nagyszámú beáramló faj toleranciára kényszerítette őket.
San Francisco hírhedt lett törvénytelenségéről, szerencsejáték-kaszinóiról, bordélyházairól és madámjairól. A Barbár-part Kalifornia történelmének és San Francisco örökségének részévé vált. A Barbár-part a vízpart közelében fekvő terület volt, amelyet a rendfenntartóknak szinte lehetetlen volt ellenőrizni.
Azok, akik ott létesítményeket üzemeltettek, nem voltak hajlandóak betartani a város más részein fokozatosan kialakuló törvényt és rendet.
A Barbár-parton ugyanis bármilyen bűn megvásárolható volt. Ott is, egy kevéssé ismert, nagy titoktartással őrzött erkölcstelen dolog voltak a férfi prostitúciós házak.
A titkosabb üzletek némelyike fiatal fiúkat kínált. A legtöbb fiúnak az eszén és a testén kívül nem sok eszköze volt a túlélésre. A peg-házak néven ismert helyeken hétéves és tizenhét éves fiúkat is kínáltak azoknak, akik képesek voltak megfizetni a rendkívüli árakat.
Ezeket a házakat gyakran gátlástalan és könyörtelen férfiak működtették, akik a fiúkat kábítószerrel látták el, és ezáltal a függőségükkel láncra verték őket. Ezekből reménytelen függőkké válhattak, akik képtelenek voltak másként működni, mint a gazdáiknak alárendelt rabszolgaként. Egy nemzetközi rabszolga-kereskedelem látta el ezeket a házakat a világ minden tájáról elcsábított vagy elrabolt fiúkkal.
A fogolyházak gyakoriak voltak Keleten. A szokást a tengerészek hozták magukkal nyugatra, akik megkedvelték az ilyen élvezeteket.
A fiúkat úgy képezték ki a vevők kiszolgálására, hogy a végbélnyílásukat fokozatosan egyre nagyobbra növelt fapálcikával megnagyobbították. A fiúkat olyan zsámolyokon ülve kínálták fel, amelyek aljából kiállt a megfelelő méretű cövek, hogy jelezzék, mekkora péniszre képezték ki az egyes fiúkat. Ez Santiago Cali, egy ilyen fiú története.