Ezek a versek nektek szólnak, mindannyiótoknak.
A világjárvány idején íródtak, főként az első hónapokban, amikor mindannyian élesen tudatában voltunk a körülöttünk lévő hősöknek, akik bátran mentették az életeket, miközben mi otthon maradtunk, hogy ugyanezt tegyük.
Azok a mindennapi hősök, akik munkába mentek, hogy biztosítsák az alapvető szolgáltatások folytonosságát, és azok az önkéntesek, akik idejüket és képességeiket mások támogatására áldozták.
Azok, akik szenvedés és veszteség miatt fájdalmat, aggodalmat vagy szorongást szenvedtek el, esetleg más egészségügyi állapotok miatt várakoztak a kezelésre. Ti is hősök vagytok, akárcsak azok, akik a mentális egészségükkel küzdenek azért, hogy átvészeljenek minden napot.
Mindannyian küzdöttünk azért, hogy megtaláljuk a kapcsolódás módját ebben az időszakban, és reméljük, hogy ezek a versek hozzájárulnak majd az e példátlan körülményekkel kapcsolatos számos beszélgetéshez.
Gaynor & Karen
