Olvasói vélemények
Összegzés:Shiller professzor könyve átgondoltan vizsgálja a pénzügyek szerepét a modern társadalomban, feltárva annak történelmi hátterét, pszichológiai alapjait és a jó társadalomra gyakorolt hatását. Bár a könyv kiegyensúlyozottan védi a pénzügyeket, egyes kritikák szerint túlságosan elnéző a pénzügyi ágazat etikai hibáival szemben.
Előnyök:⬤ Elgondolkodtató és éleslátó, a történelmet, a pszichológiát és a közgazdaságtant ötvözi.
⬤ Közérthető írásmód, amely a bonyolult pénzügyi témákat érthetővé teszi az általános olvasók számára.
⬤ Hangsúlyozza a pénzügyek fontosságát a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét szempontjából.
⬤ Innovatív ötleteket javasol a pénzügyek reformjára az egyenlőtlenségek mérséklése érdekében.
⬤ Multidiszciplináris perspektívát kínál a pénzügyi viselkedésről.
Hátrányok:⬤ Egyes kritikák szerint a könyv túlságosan elnéző a pénzügyi rendszer etikai problémáival szemben.
⬤ A pénzügyi iparág kritikája felszínesnek tűnhet, vagy elutasítja a lényegi kérdéseket.
⬤ Az első felét kevésbé tartják érdekesnek, inkább a szerepekre, mint az érdemi kritikára összpontosít.
⬤ Egyes olvasók úgy érzik, hogy a könyv nem foglalkozik megfelelően a rendszerszintű hibákkal és ösztönzőkkel, amelyek a pénzügyek etikai hibáihoz vezetnek.
(86 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Finance and the Good Society
Könyv tartalma:
A pénzügyi ágazat hírneve aligha lehetne rosszabb, mint amilyen a 2008-as pénzügyi válság fájdalmas utóhatásaiban ma van. Robert Shiller, a New York Times bestseller-közgazdásza nem a pénzügyek bűneinek mentegetője - valószínűleg ő az egyetlen ember, aki megjósolta mind a 2000-es tőzsdei buborékot, mind az ingatlanbuborékot, amely a másodlagos jelzáloghitelek összeomlásához vezetett. Ebben a fontos és időszerű könyvében azonban Shiller amellett érvel, hogy ahelyett, hogy elítélnénk a pénzügyeket, inkább a közjó érdekében kell visszaszereznünk őket. Hatékony érveket hoz fel annak elismerése mellett, hogy a pénzügyek - távolról sem a társadalom parazitái - az egyik leghatékonyabb eszközünk közös problémáink megoldására és az általános jólét növelésére. Több pénzügyi innovációra van szükségünk - nem kevesebbre -, és a pénzügyeknek nagyobb szerepet kellene játszaniuk a társadalom céljainak elérésében.
A nyilvánosságot és annak vezetőit a pénzügyek és a társadalomban betöltött szerepük újragondolására hívja fel, és amellett érvel, hogy a pénzügyeket nem pusztán a pénzzel való manipulációként vagy a kockázatkezelésként, hanem a társadalom vagyonának gondozásaként kell definiálni. Elmagyarázza, hogy a pénzügyi pályán dolgozók - a vezérigazgatótól kezdve a befektetési menedzsereken és bankárokon át a biztosítókig, ügyvédekig és szabályozókig - hogyan tudják és hogyan tudják kezelni, védeni és növelni ezeket a javakat. Leírja, hogy a pénzügyek történelmileg hogyan járultak hozzá a társadalom javához olyan találmányok révén, mint a biztosítás, a jelzálog, a megtakarítási számlák és a nyugdíjak, és amellett érvel, hogy új utakat kell kitalálnunk a pénzügyi kreativitás átirányítására a társadalom egészének javára.
Végül Shiller megmutatja, hogyan tudja a társadalom ismét a közjó szolgálatába állítani a pénzügyek erejét.
