Peripheral Methodologies: Unlearning, Not-knowing and Ethnographic Limits
Hogyan kérdőjelezi meg a periféria a módszertant és az elméletalkotást? Ez a könyv azt vizsgálja, hogyan lehet a perifériát beépíteni a néprajzi kutatásba, és elgondolkodik azon, hogy mit jelent a periférián lenni - ontológiai és episztemológiai szempontból.
Abból kiindulva, hogy az egyértelműség és a rögzítettség mint a modernitás eszményei megakadályoznak minket abban, hogy megközelítsük azt, ami nem könnyen megragadható és tudományos keretek közé szorítható, a könyv amellett érvel, hogy az ismert és az ismeretlen határán kell maradnunk, hogy túllépjünk ezen a néprajzi korláton. A Perifériás módszertanok megmutatja, hogy a perifériára nem csupán marginális állapotként kell tekinteni, hanem inkább az elméletalkotás és a gyakorlat olyan formájaként, amely magában foglalja a reflexivitást és a kísérletezést.
Ahelyett, hogy a perifériát domesztikálnák, a szerzők a szakértelmet fordítva gyakorolják (és ragaszkodnak hozzá), megtanulják eszközeiket, hogy az empirikus és az analitikus másként integrálják.
