Olvasói vélemények
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 8 olvasói szavazat alapján történt.
Eredeti címe:
Persian Gardens and Pavilions: Reflections in History, Poetry and the Arts
Könyv tartalma:
Timur szamarqandi sátrától az iszfaháni sah 'Abbász palotájáig és Humayun delhi sírjáig a pavilon a perzsa kertek szerves részét képezi, amióta legkorábban a Kr. e. hatodik században, a pasargadae-i achaemenidák kertjében megjelent. Mohammad Gharipour itt mind a kertet, mind a pavilont történelmi, irodalmi és művészeti kontextusukba helyezi, kiemelve a pavilon jelentőségét, amelyet eddig figyelmen kívül hagytak az iráni történeti építészet tanulmányozásában. A vallási szövegekben található kertek ábrázolásainak és reprezentációinak vizsgálatával kezdve Gharipour elemzi, hogyan fejlődött a kert eszméje az achamenidák és a szasszanida Perzsia iszlám előtti kertjeinek mintájára az Aban Jaszht zoroasztriánus szövegben való említésétől a Koránban a paradicsomként betöltött központi szerepéig. A perzsa költészetben megjelenő kertek és pavilonok feltárásával folytatva Gharipour mélyreható elemzést nyújt szó szerinti és metaforikus értékeikről.
Gharipour a nagy perzsa költők, például Ferdowsi, Naser Khosrow, Sa'di, Rumi és Hafez költészetében azt találja, hogy miközben a kerteket spirituális értékeik miatt dicsérik, a világi gazdagság és hatalom szempontjából is jelentős szimbolikus értéket képviselnek. A Perzsa kertek és pavilonok ezután megvizsgálja a kertet és a pavilont a perzsa miniatűr festészet, szobrászat és szőnyegek, valamint a Perzsiába utazók beszámolói tükrében. Az olyan mesterek, mint Bizhad, a mindennapi életet, valamint a misztikusabb prózát és költészetet ábrázolják például Sa'di Bustan ("A gyümölcsöskert") és Golestan ("A rózsakert") című műveiben, így a kert és a pavilon döntő szemiotikai jelentőséggel és kulturális jelentéssel bír. Ezen túlmenően azonban a mecenatúra és a tulajdonlás történelmi mintáira is rámutatnak, amelyek központi jelentőséggel bírtak a perzsa királyi udvarok diplomáciai és társadalmi életében. Gharipour ezáltal rávilágít a kertek metaforikus, spirituális, szimbolikus és vallási vonatkozásaira, valamint a kertek anyagiasabb és gazdasági funkcióira.
Ez a könyv Perzsia gazdag történelmén keresztül nyúl vissza az emberek, a pavilonok és a kertek közötti anyagi és pszichológiai kapcsolatok feltárásához, és értékes forrás lesz a művészettörténet, az építészet és az iráni tanulmányok számára.
