Értékelés:

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Philadelphia's Enlightenment, 1740-1800: Kingdom of Christ, Empire of Reason
Ez a tanulmány ahelyett, hogy a 18.
századi amerikai kultúrában a nagy ébredést és a felvilágosodást egymás ellentéteként kezelné, inkább amellett érvel, hogy a nagy ébredés szükségszerűségei valójában a felvilágosult tudományra való törekvést alakították. Reid-Maroney a két mozgalom egymásba fonódó történetét követi nyomon a philadelphiai kör szellemi világának rekonstruálásával.
A felvilágosodás prófétái már régóta próbálták megoldani az emberi ész korlátaival és a dolgok teremtett rendjéről való tudásunk forrásaival kapcsolatos sürgető kérdéseket. Az ébredés vezetői új sürgetéssel foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és eközben meghatározták a Philadelphia ünnepelt tudományos kultúrájában kibontakozó felvilágosodás jellegét. Reid-Maroney az evangéliumi érzékenység hatását és a felvilágosult skótok filozófiai szkepticizmusának kálvinista párhuzamának kialakulását nyomon követve megállapítja, hogy a philadelphiaiak tudományszeretete az emberi ész radikális kritikáján nyugodott, még akkor is, ha elismerte, hogy az ész az emberi természet méltóságteljes és megkülönböztető tulajdonsága.
Benjamin Rush a Krisztus királyságáról és az ész birodalmáról alkotott képében a kegyelem által véghezvitt felvilágosodásra utalt. A forradalom utáni időszakban a philadelphiai kör megváltó felvilágosodása az új köztársaság tudományos fejlődésének víziójaként érte el legnagyobb kulturális erejét.