Olvasói vélemények
Összegzés:A könyv fontos betekintést nyújt Philodémosz, egy alulértékelt filozófus gondolataiba, lebilincselő és tudományos írásmóddal. Az epikureus etika és a személyes boldogulás elérésének terápiás technikáinak feltárására szolgál. A szöveg azonban elsősorban a tudósok számára készült, és a görög etika előzetes ismereteit igényli ahhoz, hogy teljes mértékben értékelni lehessen az elképzeléseit.
Előnyök:⬤ Jól megírt és lebilincselő
⬤ fontos betekintést nyújt Philodémosz és az epikureus etika világába
⬤ alapos feltárást nyújt a boldogulással és a teljes élet megélésével kapcsolatos terápiás technikákról
⬤ innovatív tudományosság, amely a töredékes szövegeket másodlagos forrásokkal kombinálja.
Hátrányok:Elsősorban tudósok számára alkalmas, mivel a görög etika ismeretét feltételezi; az alapfogalmakat nem tárgyalja, ami az általános olvasót zavarba ejtheti.
(2 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
The Ethics of Philodemus
Könyv tartalma:
Voula Tsouna átfogó tanulmányt nyújt az epikureus filozófus, Philodémosz etikájáról, aki Vergiliust tanította, hatással volt Horatiusra, és akit Cicero dicsért. Művei csak a közelmúltban váltak elérhetővé a modern olvasók számára, egy, a Vezúv Kr.
u. 79-ben történt kitörése során elszenesedett papirusz megfejtése révén. Tsouna megvizsgálja Philodémosz etikai elméleti elveit, az erkölcsi pszichológiához való hozzájárulását, módszerét, terápiáról alkotott felfogását és terápiás technikáit.
Az I.
rész Philodémosz etikájának alapelveinek felvázolásával kezdődik az epikureus iskola kanonikus nézeteivel összefüggésben, és kiemeli saját eredeti hozzájárulásait. Philodémosz hedonizmusának központi vonásainak vizsgálata mellett Tsouna elemzi erkölcspszichológiájának központi fogalmait, nevezetesen: a vétkekről alkotott felfogását, amelyet összehasonlít az erényekről alkotott felfogásával; a káros vagy elfogadhatatlan érzelmekről vagy szenvedélyekről szóló beszámolóját; és a megfelelő elfogadható érzelmekről vagy "harapásokról" szóló elméletét.
Ezután rátér Philodémosznak a filozófiáról mint orvostudományról és a filozófusról mint a lélek egyfajta orvosáról alkotott felfogásának vizsgálatára. Kezelési módszereit áttekintve Tsouna meghatározza, hogy azok milyen helyet foglalnak el a hellenisztikus korszak terápiájában. A II.
rész az I. részben megadott elméleti keretet használja fel Philodémosz főbb etikai írásainak elemzéséhez. A vizsgált művek bizonyos vétkekre és káros érzelmekre összpontosítanak, köztük a hízelgésre, az arroganciára, a kapzsiságra, a haragra és a halálfélelemre, valamint a vagyon és a vagyon kezelésével kapcsolatos vonásokra.
