Philoponus: Az arisztotelészi fizikáról 1.1-3.

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Philoponus: On Aristotle Physics 1.1-3

Könyv tartalma:

E sorozat több mint tizenöt évvel ezelőtti elindításáig az Arisztotelészhez írt, főként Kr. u.

200 és 600 között született ókori görög kommentárok 15 000 kötete jelentette a görög filozófiai írások legnagyobb, angol vagy más európai nyelvekre le nem fordított, fennmaradt korpuszát. Az Arisztotelész Fizikája első könyvének Philoponosz által készített elemzésének első felében a fő témák metafizikaiak. Arisztotelész Fizikájának nyitó fejezete egy absztrakt elmélkedés a természet vizsgálatának módszertanáról, vagyis a "fizikáról".

Arisztotelész azt sugallja, hogy az embernek az ismert, de homályos dolgokból kell kiindulnia, és pontosabb, de kevésbé nyilvánvaló elveket kell levezetnie, hogy valódi tudást alkosson. Vitatott állítása, miszerint ez azt jelenti, hogy az egyetemesből kell haladni az egyedibb felé, kiterjedt apologetikus exegézisre ad alkalmat, ami jellemző Philoponosz aprólékos és kissé pedáns módszerére.

Philopónosz megmagyarázza a (fizikában elkerülhetetlen) "didaktikus módszer" és az Analitikában leírt szigorú szemléltető módszer közötti látszólagos konfliktust. Az 1. fejezetről szóló 20 oldal után Philopónosz a fennmaradó 66 oldalt Arisztotelész két jelentős preszókratikus gondolkodóval, Parmenidésszel és Meliszosszal szembeni kifogásainak szenteli.

Arisztotelész ezeket a gondolkodókat mellékesen vette fel, mert ők nem a fizikával foglalkoztak, hanem éppen a fizika alapjainak megkérdőjelezésével. Philoponus megvizsgálja Arisztotelésznek a tudomány és axiómái közötti kapcsolatra vonatkozó állításait, megvizsgálja Arisztotelésznek az eleatikus monizmus cáfolatára vonatkozó formális megfogalmazásának alternatív módjait, és hosszan tartó kritikát fogalmaz meg Arisztotelész elemzésével kapcsolatban az eleatikusoknak az egységgel és a léttel kapcsolatos állítólagos tévedéseiről.