Értékelés:
A Pine Ridge kormányzása egy jól megírt és éleslátó elbeszélés, amely a Pine Ridge rezervátum kulturális, társadalmi és politikai történetét tárja fel az 1934-es indián átszervezési törvénytől az 1973-as Wounded Knee körüli eseményekig. A könyv fontos forrásként szolgál a szövetségi hatalom dinamikájának és az indián ügyekre, különösen az oglala lakotákra gyakorolt hatásának megértéséhez.
Előnyök:A könyv jól megírt, és kiegyensúlyozott képet ad a Pine Ridge-i kulturális küzdelemről. Dicséretes, hogy alapos elemzést nyújt az Oglala Lakota 20. századi politikai történetéről. Az olvasók nagyra értékelik, hogy egy elhanyagolt témára összpontosít, és hogy fontos forrásként szolgál a törzsi kormányzás reformja iránt érdeklődők számára.
Hátrányok:Néhány kritikus kisebb aggodalmakat fogalmazott meg a potenciálisan pontatlan források felhasználásával kapcsolatban, különösen a „rémuralom” időszakának tárgyalásakor, és jelezte, hogy a hivatkozások kiválasztása lehetett volna átfogóbb. Emellett a jelenlegi törzsi kormányzatot diszfunkcionálisnak tartják, ami negatívan tükrözheti a könyvben leírt politikai helyzetet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Ruling Pine Ridge: Oglala Lakota Politics from the IRA to Wounded Knee
A korábban figyelmen kívül hagyott anyagokat, többek között törzsi tanácsi feljegyzéseket, szóbeli történeteket és rezervátum újságjait is tartalmazó Ruling Pine Ridge a dél-dakotai Oglala Lakota rezervátum politikai történetét tárja fel a huszadik század közepén.
Akim D. Reinhardt megvizsgálja a rezervátum átmenetét az 1934 előtti korszak közvetlen gyarmatosításától az ellentmondásos indián átszervezési törvény (IRA) közvetett gyarmati politikájáig, valamint a törzsi tanácsok irányítási rendszerének megjelenéséig, amely ma is érvényben van Pine Ridge-ben és sok más rezervátumban.
Reinhardt bemutatja, hogy az új kormányzati forma által előtérbe helyezett ellentétes politikai értékek hogyan vezettek a rezervátumban a társadalmi megosztottság súlyosbodásához, és végül 1973-ban Wounded Knee elfoglalásával és ostromával csúcsosodtak ki. Állítása szerint az ostromot nem az Amerikai Indián Mozgalom (AIM) politikai mutatványaként, hanem egy spontán, alulról jövő, legalább negyven éve tartó tiltakozásként lehet a legjobban megérteni.
