Pipestone: Életem egy indián internátusban

Olvasói vélemények

A „Pipestone: Adam Fortunate Eagle: My Life in an Indian Boarding School (Életem egy indián bentlakásos iskolában) című könyve első személyben nyújt egyedülálló nézőpontot a Pipestone indián bentlakásos iskolában szerzett tapasztalatairól, kiemelve az ott töltött idő pozitív és negatív aspektusait egyaránt. Sok olvasó értékeli a szerző őszinte és humoros történetmesélését, valamint a kihívást jelentő történelmi összefüggések ellenére is optimista szemléletét. Néhányan azonban leegyszerűsítőnek találják az írói stílust, és úgy érezték, hogy hiányzik belőle a mélység vagy az internátusi tapasztalatok szélesebb kontextusa.

** Magával ragadó, első személyű beszámoló, amely egyedülálló perspektívát nyújt. ** Humoros és őszinte történetmesélés a szerzőtől. ** Kiemeli a pozitív tapasztalatokat és a személyes fejlődést a nehéz időkben. ** Elgondolkodtató témák az ellenálló képességgel és a megbékéléssel kapcsolatban. ** Az olvasók értékelik a szerző jellemét és életszemléletét.

** Néhány olvasó leegyszerűsítőnek találta az írásmódot a rövid, szaggatott mondatokkal. ** Néhányan úgy érezték, hogy hiányzik a bentlakásos iskolai tapasztalatok mélyebb perspektívája. ** Egyes anekdotákat túlságosan triviálisnak vagy lassúnak éreztek. ** Vegyes vélemények arról, hogy az ábrázolás túlságosan kedvező-e, a történelmi tapasztalatok „kifehérítésével” kapcsolatos aggodalmakkal.

(32 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Pipestone: My Life in an Indian Boarding School

Könyv tartalma:

Egy neves aktivista felidézi gyermekéveit egy indiai bentlakásos iskolában.

Adam Fortunate Eagle, aki leginkább az Alcatraz-sziget 1969-es indián elfoglalásának vezetőjeként ismert, most felejthetetlen emlékiratot közöl a minnesotai Pipestone indián internátusban töltött fiatal diákéveiről. Ebben a ritka, első kézből származó beszámolóban Fortunate Eagle méltó "ellenzéki harcos" hírnevéhez, és megcáfolja az indián bentlakásos iskolákról alkotott közkeletű, sivár és börtönszerű képet.

Fortunate Eagle 1935 és 1945 között járt Pipestone-ba, éppen akkor, amikor John Collier indiánügyi biztos pluralista elképzelése átalakította a szövetségi bentlakásos iskolarendszert, hogy elősegítse az őslakosok kultúrájának és hagyományainak nagyobb tiszteletét. Ez a könyv azonban aligha a késői internátusi korszak száraz története. A szerző fiatalabb énjének hangján meséli el a történetet, és elragadó utazásra visz minket gyermekkorába és az internátus belső világába. Útközben anekdotákat oszt meg a kollégiumi kultúráról, diákcsínyekről és harcos játékokról. Bár Fortunate Eagle elismeri a Pipestone hiányosságait, az ott töltött időt nem kevesebbként írja le, mint "egy kis mennyországként".

Vajon minden indián internátus olyan elkeserítő hely volt, mint amilyennek a történelem sugallta? Ez a könyv lehetővé teszi az olvasók számára, hogy maguk döntsék el.