Piszkos szavak és mocskos képek: Film és az első módosítás

Olvasói vélemények

Jeremy Geltzer Mocskos szavak és mocskos képek című könyve informatív és magával ragadó könyv, amely a filmes cenzúra történetét tárja fel, a jogi csatározásokra összpontosítva, amelyek lehetővé tették a filmekben az egyértelműbb tartalmak megjelenését. Bár a könyv tudományos igényű, és nem biztos, hogy alkalmi olvasmány, szemléletesen mutatja be a filmtörténelmet és a cenzúratörvények alakulását az Egyesült Államokban. A könyv a filmrajongóknak és a szólásszabadság iránt érdeklődőknek szól.

Világos és tömör írás, lebilincselő történetmesélés, jól megalapozott történelem, tele színes szereplőkkel és lebilincselő anekdotákkal, filmrajongók és diákok számára nélkülözhetetlen, informatív a cenzúra és a szólásszabadság jogi vonatkozásairól.

Az alkalmi olvasók számára talán túlságosan tudományos igényű, a jogi szakzsargonban vagy az esetjogban elakadhat, és egyes olvasók egyes részeit unalmasnak találták.

(12 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Dirty Words and Filthy Pictures: Film and the First Amendment

Könyv tartalma:

A filmművészet kezdete óta a botrányos filmek, mint például A csók (1896), vonzották a provokatív képekre vágyó közönséget. A vitatott tartalmú mozgóképek a művészet és a szórakoztatás metszéspontjában a társadalmi normákat és az uralkodó törvényeket kérdőjelezték meg.

Ma az első alkotmánymódosítás a szólásszabadság széles körét védi, de ez nem volt mindig így. Az első ötven évben a filmeket cenzúrázhatták és betilthatták a közösségük erkölcsi szövetének védelmével megbízott városi és állami tisztviselők. Miután a filmet a Legfelsőbb Bíróság 1952-es Miracle-döntése révén az Első Alkotmánymódosítás hatálya alá helyezte, az új problémák még tovább feszegették az elfogadható tartalomról alkotott elképzeléseket.

A Dirty Words & Filthy Pictures olyan filmeket mutat be, amelyek megváltoztatták a törvényt, és mindenki számára nagyobb alkotói szabadságot eredményeztek. Jeremy Geltzer olyan elsődleges forrásokra támaszkodva, mint bírósági határozatok, korabeli folyóiratok, állami cenzúra-rendeletek és stúdiók gyártási kódexei, átfogó és lenyűgöző történetet nyújt a filmművészet és a szólásszabadságról, Thomas Edison legkorábbi filmjeitől a pornográfia és az internet hatásáig.

A pikáns képek, a felforgató külföldi filmek és a betiltott B-filmek éles eszű esettanulmányaival feltárja, hogyan változtatták meg a filmek tartalmával kapcsolatos jogi csatározások az alkotmány régóta elfogadott értelmezését, hogyan terjesztették ki a személyes szabadságjogokat, és hogyan nyitották meg a szólásszabadság új korszakát. Geltzer munkája, amely fontos hozzájárulás a filmtudományhoz és a médiajoghoz, példátlan részletességgel mutatja be a film és az első alkotmánymódosítás történetét.