Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A folyamatos erkölcsi katasztrófa kontextusában a PLACE a nyelvről és a költői hasznosságról szól, különösen arról, hogy a kollektív diskurzus hogyan éli túl az elképzelhetetlent a személyes igénybevétel révén.
A kulturális felsőbbrendűség ideológiáját és az intellektuális migrációt vizsgálja a köztereken és a magánházakban. Ez a költészet és poétika szkepticizmussal és szeretettel próbálja megmagyarázni a forradalmak szívében rejlő kudarcot és lehetőséget: azt a késztetést, hogy az egyén tapasztalatát időn át közösségi létbe indítsa.
Célja, hogy sok hangon szólaljon meg, túl ezeken az ismert kudarcokon és a sokféle jövőnkbe. A költészet művészetének védelme, mint olyan eszköznek a felidézésére, amely az emberi lények számára szükséges alkalmazkodási lehetőségeket kínál a túléléshez, ami túlélhetetlen. Ezek a politikai és/vagy személyes versek az 1953-59-es kubai forradalom, az 1966-79-es kínai kulturális forradalom, az 1975-90-es libanoni polgárháború és a 2010-11-es arab tavasz a MENA-régióban, valamint a jelenleg Egyesült Államoknak és Kanadának nevezett országokban zajló forradalmak során egyes költői hangok kultúrához kötött logisztikáját, virágzását és hiányosságait mutatják be.
A versek középpontjában e sebesült helyek gyógyítása áll, a psziché gyakran ambiciózusan univerzális belső tereiben. Költészet.