Értékelés:
A könyv egy úti regény, amelyben egy anya és problémás tinédzser lánya utazik Izlandon keresztül. A családi kapcsolatok, az összetartozás és a személyes küzdelmek témáit járja körül Izland lenyűgöző tájainak hátterében. A regény ötvözi a humort, az érzelmi mélységet és a kulturális utalásokat, bár egyedi stílusa és tempója megkérdőjelezheti az olvasó elkötelezettségét.
Előnyök:⬤ Izland tájainak gazdag és élénk leírása, amely vágyat ébreszt a látogatásra.
⬤ Erős érzelmi rezonancia az anyaság, a függőség és az identitáskeresés témáival.
⬤ Egyedülálló jellemfejlődés, különösen a főszereplő Harpa és a lányával, Eddával való összetett kapcsolata.
⬤ Szellemes és humoros pillanatok az elbeszélés során.
⬤ Kulturális betekintés az izlandi életbe, amely fokozza a történet mélységét.
⬤ Dicséretes a fordító képessége, ahogyan az eredeti szöveget folyékonyan átülteti angolra.
⬤ Lassú tempó, ami néhány olvasó számára megnehezíti a lekötöttséget.
⬤ A világos párbeszédjelzések hiánya, ami összezavarhatja az olvasót, és megzavarhatja az elbeszélés folyását.
⬤ Vegyes a karakterek szimpatizálhatósága, különösen Harpa Eddával szembeni frusztráló viselkedése miatt.
⬤ A sűrű és néha költői prózában való eligazodás kihívást jelenthet, ami unalmas pillanatokhoz vezethet.
⬤ Néhány olvasó furcsának vagy nem azonnal lebilincselőnek találta a cselekményt, ami miatt többször is letette a könyvet.
(36 olvasói vélemény alapján)
A VISA Kulturális Díj és az Izlandi Nemzeti Irodalmi Díj nyertese.
Az egyedülálló anya, Harpa mindig is kívülálló volt. A fizikai leírása olyan, mint egyetlen más izlandié sem: olyan kicsi, hogy önironikusan törpének nevezi magát, olyan sötét bőrű, hogy kételkedik a genetikai kapcsolatában a szüleivel, olyan furcsa, hogy majdnem elhitte a gyerekeknek, akik összetévesztették az erdő mitikus teremtményével. Felnőttként is nehezen találja meg a helyét a világban.
Így amikor látja, hogy tizenéves lánya, Edda mennyire szenved egy közeli barátja drogtúladagolása óta, Harpa nem tehet mást, mint hogy elszakítja a lányt a városi barátaitól. Egy barátja segítségét kéri, és egy kisteherautóba pakolja megátalkodott lányát és a holmijukat, majd útnak indul Izland bukolikus keleti fjordjai felé.
Ahogy végighajtanak a merőben gyönyörű tájon, vulkanikus csúcsok körül kanyarogva, heves szélviharokkal megküzdve, majd egy zöldellő völgy felé haladva, személyes sebezhetőségüket valahogy kevésbé érzik veszélyesnek. A természeti világ, annak minden kontrasztjával együtt, vigaszt nyújt Harpának, és lehetőséget arra, hogy elgondolkodjon a múltján, hogy megnyíljon a szíve.