Plutónium - A világ legveszélyesebb elemének története

Olvasói vélemények

A „Plutónium: Jeremy Bernstein: A világ legveszélyesebb elemének története” című könyve a plutónium felfedezésének, jellemzőinek és történelmi összefüggéseinek lebilincselő és tanulságos feltárását mutatja be. Bár a könyv rengeteg információt nyújt, és az általános olvasók számára is hozzáférhető, egyes témák bemutatásával és mélységével kapcsolatban vegyes visszajelzéseket kapott.

A könyvet nagyra értékelik azért, mert képes a laikusok számára is érthető módon elmagyarázni az összetett tudományos fogalmakat. Az olvasók nagyra értékelik a részletes történetet és a magával ragadó, inkább regényszerű írásmódot. A könyv értékes betekintést nyújt a plutónium felfedezésében részt vevő tudósok életébe, és tárgyalja az atomenergiával és a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos kortárs kérdéseket.

A kritikák a könyv felépítésére összpontosítanak, több olvasó megjegyezte, hogy a könyv szerkezete nem egységes, nincs benne áramlás és kohézió. Egyesek úgy vélték, hogy a könyv nem foglalkozik megfelelően a plutónium veszélyes aspektusaival és a plutóniummal kapcsolatos nevezetes eseményekkel, mivel hiányoznak a balesetek és a dolgozók biztonsági óvintézkedéseinek részletei. Emellett a technikai magyarázatok időnként sűrűek lehetnek, ami kihívást jelent a nem tudósok számára, és néhány képi anyag rosszul van elhelyezve a szöveghez képest.

(90 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Plutonium - A History of the World's Most Dangerous Element

Könyv tartalma:

Amikor 1941 tavaszán a Berkeleyben először gyártottak plutóniumot, olyan kevés volt belőle, hogy szabad szemmel nem volt látható. Egy évbe telt, mire felhalmozódott annyi, hogy valóban látni lehessen.

Mostanra már olyan sokat gyártottak belőle, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, hogy megszabaduljunk tőle. Egy szörnyeteget hoztunk létre. A plutónium története éppoly különös, mint maga az elem.

Amikor a tudósok elkezdték keresni, egyszerűen a kutatás szellemében tették, nem voltak biztosak abban, hogy vannak-e még kitöltendő helyek a periódusos rendszerben. A maghasadás felfedezése azonban egyértelművé tette, hogy ez a még mindig hipotetikus elem több lesz, mint tudományos kuriózum - egy erős nukleáris fegyver fő alkotóeleme lehet. Mint kiderült, szinte semmi másra nem jó.

A plutónium nukleáris potenciálja miatt a második világháborús fegyverkezési verseny középpontjába került - az oroszok kémkedés révén, a németek független kutatások révén szereztek róla tudomást, és mindenki akart belőle. Ma már világszerte raktározzák - csak az Egyesült Államokban mintegy negyvenhét tonna van belőle -, de a nukleáris fegyverekben betöltött szerepén kívül szinte semmi gyakorlati haszna nincs. Hogyan vált a tudományos kíváncsiság terméke ilyen veszélyes teherré?

Jeremy Bernstein neves fizikus e bonyolult és veszélyes elem történetében leírja azokat a lépéseket, amelyek révén a plutónium laboratóriumi újdonságból a Nagaszakit elpusztító nukleáris fegyverré vált. Ez az első olyan könyv, amely a plutónium történetének számos szálát egybefonja, és nemcsak a tudományt, hanem az érintett embereket is bemutatja.