A költészet hagyománya, hogy megfoghatatlan, képletes és összetett.
Könyvem, bár tartja magát a régimódi gyakorlat ügyes kitérőjéhez, nem tiszteleg a shakespeare-irodalmak előtt. Nem a professzorok, sem a versolvasás művészetéből diplomával rendelkező tudósok költészete.
Az én költészetem a kékgallérosok nyelvén arra szolgál, hogy érzéseket idézzen fel, vagy jelenetet fessen, mégis metaforikus előadásban, a hétköznapi rutinhoz kapcsolódóan. Az elsőrangú költészettől eltérően az utcai beszéd harmóniájában, a könnyed versszakokban megírt szavak megválasztásában, egy gondolat vagy egy álom áramlását engedve.