Politika és nemzetközi kapcsolatok Eurázsiában

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Politics and International Relations in Eurasia

Könyv tartalma:

Eurázsiát régóta jellemzi a népek és az államok közötti intenzív verseny. A Szovjetunió összeomlása kritikus fordulópontot jelentett a régió fejlődésében, mivel az informális és formális normák megszűntek, és egy alig szabályozott társadalmi-politikai környezet alakult ki, ahol a túlélés és a biztonság szempontjai voltak a legfontosabbak.

Ebben az összefüggésben a lakosság mindenekelőtt arra törekedett, hogy a nemzetállamokon belül garantált legyen a létezése. Míg a legtöbb esetben ez az átmenet nagyobb akadályok nélkül valósult meg, Moldova, Ukrajna, Grúzia és Azerbajdzsán esetében komoly kihívásokba ütköztek, amelyek mély nyomot hagytak az újonnan függetlenné vált köztársaságok posztszovjet útjában. Moldovát a dnyeszteren túli konfliktus, Ukrajnát a krími konfliktus, Grúziát a dél-oszétiai és abháziai konfliktus, Azerbajdzsánt pedig a hegyi-karabahi konfliktus rázta meg.

Valójában ezeket a konfliktusokat „befagyasztott konfliktusoknak” minősítették, tekintettel a bizonytalan jellegükre és az adott köztársaságokon belül a szemben álló népek közötti „parázsló tűzre”. Ez az intenzív verseny azonban nem korlátozódott csak a belföldi szintre és csak a „befagyasztott konfliktusok” kérdésére. Eurázsia energetikai kilátásai is állandó hatalmi harcot váltottak ki a régió államai között.

Mivel a Kaszpi-tenger gazdag természeti erőforrásokban gazdag csomópontot jelent, a part menti államok között érdekek ütköznek. Ez a verseny ráadásul sokkal szélesebb geopolitikai dimenziót öltött, és kiterjedt Eurázsia két végpontjára, az Európai Unióra és Kínára. Ennek eredményeképpen Eurázsia aljnövényzete olyan területté vált, ahol a hatalom maximalizálása a túlélés és a biztonság legjobb garanciája egy teljesen szabályozatlan környezetben.

A „befagyasztott konfliktusok” (belföldi szinten) és az „energiapolitika” (nemzetközi szinten) együttesen Eurázsia két fő jellemzőjeként (is) tűnnek fel, mindkettő hasonló körülmények között bontakozik ki. Ezért a könyv két szintű játékként mutatja be őket, azzal a céllal, hogy jobban megalapozott magyarázatokat kínáljon, amelyek magukra a politikatudomány alapjaira támaszkodnak, és hogy olyan „kommunikációs hidat” építsen a két szint között, amely jól informált és széles körben alkalmazható politikai következtetéseket tesz lehetővé.