Politika és történelem: Montesquieu, Rousseau, Marx

Olvasói vélemények

A könyv Althusser szellemtörténetének neves alakjairól szóló olvasmányainak újrakiadása, amely hasznos meglátásokat mutat be korábbi műveiből, például a Montesquieu-ről és Rousseau-ról szóló esszékből, ugyanakkor viszonylag csekély hozzájárulásnak tekinthető az átfogó filozófiájához. Dicséretet kapott a hallgatók számára nyújtott értéke miatt, de kritikát kapott azért, mert nem tekinthető Althusser gondolkodásának jelentős állásfoglalásának.

A könyv értékes és érdekes gyűjtemény a szellemtörténettel foglalkozó hallgatók számára, Althusser jelentős esszéit tartalmazza, és kedvező fogadtatásra talált, mivel új olvasóknak nyújt lehetőséget arra, hogy hozzáférjenek korábban nem nyomtatásban megjelent művekhez.

Kisebb jelentőségű műnek tekinthető, és nem Althusser filozófiájának jelentős megnyilatkozása. Egyesek úgy vélik, hogy fontosabb műveket kellett volna előbb újra kiadni, és a gyűjteményt hiányolhatják a kiegyensúlyozottságot.

(4 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Politics and History: Montesquieu, Rousseau, Marx

Könyv tartalma:

A könyv első két esszéjében Louis Althusser a felvilágosodás két legnagyobb gondolkodójának - Montesquieu és Rousseau - munkásságát elemzi.

Megmutatja, hogy bár jelentős előrelépéseket tettek a politika tudományának megalapozása felé, különösen a természetjog teoretikusaihoz képest, mégis koruk és osztályuk ideológiáinak áldozatai maradtak. Montesquieu adottnak fogadta el a francia abszolutizmusban uralkodó politikai felfogást; Rousseau pedig erkölcsi átalakítással próbált ráerőltetni egy már elavult termelési módot.

A harmadik esszé Marx Hegelhez való viszonyát vizsgálja, és kidolgozza Althusser korábbi könyveinek, a Marxnak és Leninnek és a Filozófiának e témáról szóló tárgyalásait. Althusser amellett érvel, hogy Marx nem egyszerűen úgy tudta megalapozni a történelmi materializmus elméletét és a dialektikus materializmus marxista filozófiájának lehetőségét, hogy hátat fordított Hegelnek, hanem úgy, hogy bizonyos kategóriákat kivett és átalakított Hegel Logikájából, és azokat az angol politikai gazdaságtanra és a francia szocialista politikai elméletre alkalmazta.