Politikai érzelmek

Eredeti címe:

Political Emotions

Könyv tartalma:

Egy lázongó tömeg egy lángoló városban, egy lincselő csőcselék egy megvert test körül, egy kampányoló szenátor, aki eltúlozza az ellenség bombáinak fenyegetését - a harag, a gyűlölet és a félelem erejének bizonyítékai számos politikai filozófust arra késztettek, hogy a racionalitást követelje a stabil, igazságos társadalom kizárólagos alapjaként. Pedig maga Arisztotelész is ugyanolyan fontos szerepet tulajdonított az érzelmeknek a politikai életben, mint az észnek. Ebben az időszerű könyvben Marlene K. Sokolon újravizsgálja Arisztotelész érzelmekről alkotott felfogását, és megállapítja, hogy gondolatai nemcsak a jelenlegi pszichológiai elméletekkel állnak összhangban, hanem - ami még fontosabb - a huszonegyedik századi politikai élet számára is forrást kínálnak.

Arisztotelész tizennégy politikai érzelmet azonosított a szánalomtól az irigységen és a jóindulaton át a szégyenig, és felfedezte, hogy ezek eredendően sem nem negatívak, sem nem pozitívak. Lényeges, hogy a különböző érzelmeknek különböző funkciói vannak. A harag és a szeretet az egyén, valamint családja és barátai jólétére vonatkozik. A felháborodás és a jóindulat ezzel szemben inkább más, nem rokon személyek biztonságával foglalkozik. Arisztotelész azt állította, hogy ezek a politikai érzelmek az ésszel harmonikus szimfóniában egyesülve stabilitáshoz, igazságossághoz, erkölcsi cselekvéshez és közösséghez vezethetnek.

De mik is pontosan az érzelmek? Arisztotelész szerint ezek egyszerre veleszületett fiziológiai folyamatok és a politikai és társadalmi környezet pszichológiai értékelései. Ez a koncepció - mutatja be Sokolon - meglepően jól megállja a helyét a jelenlegi evolúciós, kognitív és társadalmi konstrukcióelméletek fényében. A modern tudományt és az ókori gondolkodást ötvözve azzal zárja tanulmányát, hogy keretet javasol az érzelmek és a kognitív racionalitás kölcsönhatásának megértéséhez a társadalmi-politikai döntéshozatalban és viselkedésben.