Eredeti címe:
Political Philosophy After 1945
Könyv tartalma:
A huszadik század közepére a politikai filozófia iránti érdeklődés megcsappant, sőt, egy író a témát "halottnak" nyilvánította. A dolgok 1971-ben megváltoztak, amikor a téma reneszánszát élte John Rawls Az igazságosság elmélete című művének megjelenésével. A történet azonban nem ért véget Rawls-szal, mivel más utak is elérhetővé váltak, amelyeken keresztül megközelíthetjük a témát.
A Politikai filozófia 1945 után című könyvében Alan Haworth a politikai filozófia történetét meséli el a huszadik század közepétől a huszonegyedik század elejéig. Először is megvizsgálja, hogy miért kerülhetett a téma a főáramú filozófiai mozgalmak, például a logikai pozitivizmus és a Wittgenstein által inspirált "hétköznapi nyelvfilozófia" által marginalizálva. Az ezt követő fejezetek elmagyarázzák Rawls elméletének alapjait, majd összehasonlítja és szembeállítja hozzájárulását más filozófusokéval a politikai spektrum minden részéből. Ezeket olyan fejezetek követik, amelyekben alternatív megközelítéseket vizsgálnak. A fejezetben Hannah Arendt és Alasdair MacIntyre munkáiról is részletes beszámolót olvashatunk, valamint értékeljük azt az állítást, amely szerint a politikai filozófia egy elhalt "felvilágosodás projektjének" folytatását példázza.
Haworth a könyvben végig egyensúlyt teremt a történelmi perspektíva és a főbb szövegek közeli elemzése között, és gondosan ügyel arra, hogy hangsúlyozza az elméleti kérdések relevanciáját az elméleten túl felmerülő kérdések szempontjából. Így a Politikai filozófia 1945 után nélkülözhetetlen olvasmány a politikai filozófia hallgatói és kutatói számára, de bevezetésként szolgál a bölcsészet- és társadalomtudományok minden területéről érkező, a témához először közelítő hallgatók számára is.
