Politikai romantika

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Political Romanticism

Könyv tartalma:

A jogi és politikai elmélet úttörőjeként Schmitt a politikai romantika előtörténetét követi nyomon, megvizsgálva annak kapcsolatát a modern európai történelem forradalmi és reakciós tendenciáival. A francia forradalom pártolói és legelkeseredettebb ellenségei egyaránt a romantikusok közé tartoztak. A XIX. század elején a német nemzeti egységért folytatott mozgalom idején a forradalmárok és a reakciósok egyaránt a romantikusok közé számítottak. Schmitt szerint a fogalom használata az ellentétes politikai álláspontok megjelölésére a politikai romantika jellegéből következik: kiszámíthatatlanságából és az érdemi politikai álláspont melletti elkötelezettség hiányából.

A romantikus személy úgy cselekszik, hogy a képzeletére hatással lehet. Annyiban cselekszik, amennyiben meghatódik. A cselekvés tehát nem teljesítmény vagy valami, amit az ember tesz, hanem affektus vagy hangulat, valami, amit az ember érez. A cselekvés terméke nem egy erkölcsi normák szerint értékelhető eredmény, hanem inkább egy érzelmi élmény, amely csak esztétikai és érzelmi szempontból ítélhető meg.

Ezek a megfigyelések Schmittet a liberális politika hiányosságairól szóló mélyreható reflexióhoz vezetik. A liberális jogállamiság és az autonóm magánszféra intézménye mellett nem létezhetne a tisztán személyes tapasztalat romantikus belső szentélye. A magánszféra biztonsága nélkül a romantikus képzelet kiszámíthatatlan betöréseknek lenne kitéve. Csak a polgári világban válhat az egyén egyszerre abszolút szuverénné és alaposan privatizáltá: személyisége katedrálisának építőmesterévé. Egy ilyen toleráns individualizmuson nem tartható fenn megfelelő politikai rend, állapítja meg Schmitt.