Olvasói vélemények
Összegzés:David W. Peters „Poszt-traumás Isten” című könyve a trauma, a hit és a közösség metszéspontját vizsgálja, különös tekintettel a PTSD-vel küzdő veteránok tapasztalataira. Peters saját traumán átvezető útjáról elmélkedik, és mind a veteránok, mind a hitközösségek számára betekintést nyújt abba, hogyan lehet eligazodni a gyógyulásban. Az olvasók nagyra értékelték a könyv hozzáférhetőségét, a teológiai reflexió mélységét és a szerző őszinte történetmesélését.
Előnyök:A könyvet dicsérik a közérthető írásmód, a személyes történetmesélés, az éleslátó teológiai reflexiók és a szerző mély megértése miatt a traumával kapcsolatban, különösen a veteránokkal kapcsolatban. Sokan értékes forrásnak találták mind a spirituális, mind az érzelmi gyógyuláshoz, így nemcsak a veteránok, hanem mindenki számára fontos, aki traumával küzd. Fontos útmutatóként is szolgál a lelkészek számára, hogy támogassák a veteránokat a gyülekezeteikben. Az olvasók nagyra értékelték, hogy elősegíti a közösséget, és nyílt beszélgetésekre ösztönöz a traumáról és a hitről.
Hátrányok:Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyv túlnyomórészt keresztény szemszögből íródott, ami nem biztos, hogy mindenkivel, különösen a más vallásúakkal vagy a hit nélküliekkel is meg fog szólalni. Néhány kritikus úgy vélte, hogy a könyvhöz nehéz lehet kapcsolódni, ha valaki nem osztozik hasonló traumás vagy katonai szolgálattal kapcsolatos tapasztalatokban. Továbbá, míg egyesek tanulságosnak találták a könyvet, mások a bemutatott kérdések összetettebb megvitatására vágytak.
(53 olvasói vélemény alapján)
Eredeti címe:
Post-Traumatic God: How the Church Cares for People Who Have Been to Hell and Back
Könyv tartalma:
Traumatikus események után sokan elfordulnak az egyháztól; ez a könyv egy utat mutat hazafelé, visszavezet egy olyan Istenhez, akiben bízni lehet, akit szeretni és imádni lehet.
Manapság az egyházra néha (még belülről is) úgy tekintenek, mint egy különálló helyre, ami a megértés gátját képezheti azok számára, akik traumát éltek át. A Poszt-traumás Isten Peters saját iraki káplánként, majd később episzkopális papként szerzett tapasztalataiból, illetve az ezt követő, az általa alapított Episzkopális Veteránok a Békéért nevű szervezetnél végzett munkájából nőtt ki, ami segített neki felismerni, hogy szükség van erre az egészen másfajta könyvre, hogy áthidalja ezt a szakadékot.
Ebben Peters három összefüggő témát vizsgál: a történelmet (a korai egyház maga is poszttraumás közösség volt); a teológiát (különösen Tillich első világháborús tapasztalataira és az általa később kidolgozott teológiára építve); és az ekkleziológiát (hogyan tud az egyház közösséget kínálni a trauma túlélőinek. A poszttraumás Isten felvértezi az egyházat, hogy meggyógyítsa a lélek láthatatlan sebeit.
