Postphenomenological Methodologies: New Ways in Mediating Techno-Human Relationships
Ez a szerkesztett kötet az első olyan kiadvány, amely az ember és a technológia kapcsolatának kutatását módszertani, posztfenomenológiai perspektívából vizsgálja. Míg a 20.
század "hagyományos" fenomenológiája, olyan személyiségekkel, mint Husserl, Heidegger és Merleau-Ponty, értékes betekintést nyújtott a lényeg, a lét, a megtestesülés stb. formális struktúráiba, addig filozófiai módszereik többnyire az absztrakt, "tiszta" gondolkodásra irányultak. Bár ebben a hagyományban gyökerezik, az ember és a technológia kapcsolatának tanulmányozására irányuló posztfenomenológiai megközelítés az "empirikus fordulatot" és a filozófia területén végzett interdiszciplináris munkát hangsúlyozza - és más tudományágakra, például az antropológiára, az oktatásra, a médiatudományokra, valamint a tudományos és technológiai tanulmányokra (STS) is kiterjed.
A szerzők megvitatják, hogy mit jelent a posztfenomenológia empirikus alapokon nyugvó területe, és milyen módszertanra van szükség ahhoz, hogy a kutatók ebben a perspektívában induljanak el az ember-technológia kapcsolatok tanulmányozására.
Számos tudományágban a módszertan az alkalmazott analitikus megközelítésre utal - például az analitikus fogalmakra, amelyeket az elemzéshez használunk. A posztfenomenológiában ezek közé tartozhatnak olyan fogalmak, mint a multisztabilitás, a variáció vagy a közvetítés.
Egy olyan tudományágban, mint az antropológia, a kutatók által az empirikus terület megközelítéséhez használt módszerek feletti reflexiókra is utal. A módszerek közé tartozhatnak a különböző típusú interjúk, a résztvevő megfigyelések, a felmérések és az autoetnográfia. Továbbá a módszertan magában foglalhatja az empirikus területen végzett kutatáshoz kapcsolódó etikai kérdéseket is.
Ezek a gyakorlati szempontok nem elkülönülnek az elméleti megközelítésektől, hanem inkább kapcsolódnak azokhoz. Ez a könyv a posztfenomenológia módszereit, etikáját és elméleteit köti össze egy úttörő módszertani kötetben. A kötet szerzői az oktatás, a digitális média, a biohacking, az egészségügy, a robotika és a gördeszkázás posztfenomenológiai tanulmányaiból kiindulva tizenkét fejezetben új perspektívákat nyújtanak arra vonatkozóan, hogy miből kell állnia egy átfogó posztfenomenológiai kutatási módszertannak.