Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 14 olvasói szavazat alapján történt.
Post-Communist Mafia State: The Case of Hungary
A szerző egy 2001-es cikkében azt elemezte, hogy az akkor először kormányon lévő Fidesz miként számolja fel a jogállamiság intézményrendszerét. Akkoriban sok olvasó kételkedett az új szemlélet legitimitásában, amelynek kulcskategóriái a "szervezett túlvilág", a "maffiamódszereket alkalmazó állam" és az "örökbefogadott politikai család" voltak.
A kritikusok ezeket a kategóriákat inkább metaforáknak, mintsem egy koherens fogalmi keret elemeinek tekintették. Tíz évvel később a Fidesz a 2010-es választásokon kétharmados parlamenti többséget szerzett: a hatalomgyakorlás intézményes akadályai így nagyrészt elhárultak. A párthoz hasonlóan maga az állam is egyetlen személy ellenőrzése alá került, aki azóta a pártján belül alkalmazott technikákat alkalmazza a társadalom egészére az alávetettség és az engedelmesség kikényszerítésére.
Míg sok posztkommunista rendszerben a párt és a titkosszolgálat egy szegmense vált a nemcsak politikai hatalom, hanem a vagyon birtokában lévő elitté, addig a Fidesz, mint későn érkező új politikai ragadozó, agresszív elitváltással tudta elfoglalni ezt a pozíciót. A posztkommunista maffiaállam-modell akcióit a klán kezében lévő hatalom és vagyonkoncentráció logikája vezeti.
De míg a klasszikus maffia a vagyont és a gazdasági szereplőket közvetlen kényszerítéssel irányította érdekszférájába, addig a maffiaállam ugyanezt a parlamenti jogalkotás, a jogi üldözés, az adóhatóság, a rendőrség és a titkosszolgálat eszközeivel teszi. Az új fogalmi keret nemcsak Magyarország számára fontos és időszerű, hanem más, autokratikus szabályoknak alávetett posztkommunista országok számára is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)