Post-Soviet Secessionism: Nation-Building and State-Failure After Communism
A Szovjetunió felbomlása nemcsak tizenöt elismert állam, hanem négy el nem ismert államalakulat létrejöttét is eredményezte: Hegyi-Karabah, Dél-Oszétia, Abházia és Transznisztria. Ezek államalakulatai államszerű elemeket tartalmazó hálózatokból állnak. A négy álállam az 1990-es évek eleje óta folyamatosan függ a támogató országoktól (Oroszország, Örményország), és vitatja szülő nemzetállamaik, Azerbajdzsán, Grúzia és Moldova területi integritását. 2014-ben az Oroszország által támogatott kelet-ukrajnai szeparatizmus kirobbanása két újabb paraállam, a Donyecki Népköztársaság (DNR) és a Luhanszki Népköztársaság (LNR) létrejöttéhez vezetett, amelyek vezetői a régebbi de facto államok tapasztalatait használták fel. 2020-ban a de facto államok e növekvő hálózata összesen több mint 4 millió embert számlált.
A kötetben összegyűjtött esszék olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint: Hogyan maradnak fenn és fejlődnek tovább a posztszovjet de facto államok? Van-e valami sajátos Kelet-Európa politikai ökológiájában, ami lehetőséget ad a szeparatizmusnak arra, hogy a nemzetközi szankciók és a szülőállamok ellenlépései ellenére államalkotási folyamatokat indítson el? Hogyan ágyazódnak be a szeparatista mozgalmak a kelet- és nyugat-európai szeparatizmus szélesebb hálózataiba? Milyen hatással van a szeparatizmus és a háború a szülő államokra?
A szerzők: Jan Claas Behrends, Petra Colmorgen, Bruno Coppieters, Nataliia Kasianenko, Alice Lackner, Mikhail Minakov és Gwendolyn Sasse.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)