Power, Pleasure, and Profit: Telhetetlen étvágyak Machiavellitől Madisonig

Olvasói vélemények

A könyv olvasmányos és innovatív módon tárja fel, hogyan alakulnak ki a gondolatok az idők során a szövegek elemzése alapján. Jól ismert szövegeket használ fel a hatalomhoz, az élvezethez és a haszonhoz kapcsolódó fogalmak fejlődésének feltérképezésére, de az ötletek kialakulásának tényszerű leírásaként tekintve korlátokba ütközik.

A könyv érdekes, innovatív, rendkívül olvasmányos, és a fogalmak szöveges történetének egyedülálló elemzését kínálja. Hatékonyan használja fel a jól ismert szövegeket az eszmék fejlődésének megvilágítására.

A könyvet szöveges módszere korlátozhatja, amikor az eszmék keletkezését tényként értelmezi. Azt is hangsúlyozza, hogy az eszmék kontextusfüggőek, ami korlátozhatja alkalmazhatóságát bizonyos vitákban.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Power, Pleasure, and Profit: Insatiable Appetites from Machiavelli to Madison

Könyv tartalma:

Provokatív története a változó értékeknek, amelyek a jelenlegi elégedetlenségünkhöz vezettek.

Hatalomra, élvezetre és profitra törekszünk. Annyit akarunk, amennyit csak lehet, és instrumentális érvelést - költség-haszon elemzést - alkalmazunk, hogy megszerezzük. Az alapján ítéljük meg magunkat és másokat, hogy mennyire vagyunk sikeresek. Ez az élet- és gondolkodásmód természetesnek, elkerülhetetlennek és kikerülhetetlennek tűnik. Ahogy David Wootton megmutatja, ez minden, csak nem az. A Power, Pleasure, and Profit című könyvében nyomon követi azt az intellektuális és kulturális forradalmat, amely az arisztotelészi etika és a keresztény erkölcs régebbi rendszereit az instrumentális érvelés vaskalitkájával váltotta fel, amely ma életünknek formát és célt ad.

Wootton a nyugati gondolkodás négy évszázadán keresztül vezet minket - Machiavellitől Madisonig -, hogy megmutassa, hogyan léptek be a vallási konfliktusok és a tudományos forradalom által tátongó résbe az új politikai, etikai és gazdasági eszmék. Ahogy az istenfélelemről és az arisztotelészi erényről szóló elképzelések elhalványultak, a hatalom, az élvezet és a haszon racionális hajszolásáról szóló elméletek kerültek előtérbe olyan ismeretlen és híres írók munkáiban, mint Hobbes, Locke és Adam Smith. Az új instrumentális érvelés átvágta a régi státusz- és rangkódokat, lehetővé téve a szabadságért és egyenlőségért indított mozgalmak megjelenését. De hozzájárult egy olyan világ megteremtéséhez is, amelyben az erény, a becsület, a szégyen és a bűntudat szinte semmit sem számít, és ami számít, az a siker.

Vajon jobb lett-e a világunk az instrumentális érvelés térhódítása miatt? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, írja Wootton, először is fel kell ismernünk, hogy ennek a befolyása alatt élünk.