Pox Americana: A nagy himlőjárvány 1775-82-ben

Olvasói vélemények

Az Elizabeth Fenn által írt „Pox Americana” kritikái kiemelik az amerikai forradalom alatti himlőjárvány mélyreható feltárását és annak a hadviselésre és a társadalomra gyakorolt mélyreható hatásait. A könyv egyedülálló perspektívát nyújt azáltal, hogy a himlő társadalmi és egészségügyi következményeire összpontosít, nem pedig pusztán a politikai eseményekre. Bár sok olvasó dicsérte a könyv átfogó kutatását és meglátásait, néhányan megjegyezték, hogy a nehézkes részletesség miatt az olvasás kihívást jelenthet.

⬤ Alapos kutatás és tudományos betekintés a himlő hatásába az amerikai forradalom idején.
⬤ Világos, lebilincselő próza, amely az összetett témákat is érthetővé teszi.
⬤ A történelmi események emberi és társadalmi aspektusaira helyezi a hangsúlyt, frissítő perspektívát nyújtva.
⬤ Jól dokumentált, lenyűgözően felhasználja az elsődleges forrásokat, beleértve a keresztelési és temetési feljegyzéseket.
⬤ Magával ragadó és tanulságos a gyarmati és forradalmi történelem iránt érdeklődők számára.

⬤ A könyv sűrű tudományos hangvételű, jelentős lábjegyzetekkel és hivatkozásokkal, ami az alkalmi olvasók számára kevésbé hozzáférhetővé teszi.
⬤ Egyes részek túlzott részletességgel elakadhatnak, ami rontja az elbeszélés folyását.
⬤ Néhány olvasó több történetmesélő elemet kívánt a szigorúan adatközpontú megközelítés helyett.

(85 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Pox Americana: The Great Smallpox Epidemic of 1775-82

Könyv tartalma:

Megdöbbentő, eddig ismeretlen igazságok egy olyan betegségről, amely születésekor átalakította az Egyesült Államokat

Az amerikai forradalom kezdetén a himlő szörnyű járványa söpört végig Amerikán, mégis szinte semmit sem tudunk róla. Elizabeth A. Fenn az első történész, aki feltárja, hogy a variola milyen mélyen befolyásolta a háború kimenetelét minden gyarmaton, és Észak-Amerikában mindenki életét.

1776-ra, amikor a katonai akciók és a politikai erjedés megnövelte az emberek és a mikrobák mozgását, a járvány súlyosbodott. Fenn figyelemre méltó kutatásaiból megtudhatjuk, hogyan pusztította a himlő az amerikai csapatokat Qu becnél, és hogyan tartotta őket sakkban Boston brit megszállása alatt. Hamarosan a betegség kihatott a virginiai háborúra is, ahol olyan rabszolgákat pusztított, akik megszöktek, hogy csatlakozzanak a brit erőkhöz. A Valley Forge-nál töltött szörnyű tél alatt Washington tábornoknak el kellett döntenie, hogy megkísérelje-e és mikor a csapatai kockázatos beoltását. 1779-ben, miközben a kreekek és a cserokék Grúziában haldokoltak, Mexikóvárosban kitört a himlő, és onnan követte az északra tartó utazókat, 1781 januárjában Santa Fét és a környező pueblókat is elérte. Ezzel egyidejűleg a betegség a csendes-óceáni partvidéken és a síkságokon át keletre, egészen a Hudson-öbölig terjedt.

A himlő pusztító, pusztító ereje közegészségügyi válságok és szívszorító emberi drámák kaszkádját eredményezte. Fenn innovatív munkája bemutatja, hogyan találkoztak ezzel a megatragédiával, és milyen következményekkel járt Amerikára nézve.