Positive Free Speech: Rationales, Methods and Implications
A véleménynyilvánítás szabadságát általában úgy elemzik, mint az állami intézkedésekkel szembeni puszta szabadságot. A szólásszabadság indoklása azonban nagyon gyakran arra utal, hogy a fogalomnak fontos pozitív aspektusai is vannak, és hogy a modern társadalomnak a valódi "demokráciához" többre van szüksége a negatív szabadságnál.
A mai viszonyok között a szólásszabadság ilyen értelmezése olyan kérdéseket vet fel, mint a média sokszínűsége vagy pluralizmusa, a hang és a nyilvánossághoz való hozzáférés fogalma, az információhoz való hozzáférés, valamint a közönség újragondolásának szükségessége a nyilvános beszéddel kapcsolatban. Nyitott kérdés, hogy a pozitív szólásszabadság biztosítása politikai vagy jogi kérdés, a jogalkotók vagy a bíróságok feladata. Egyfelől a szólásszabadság pozitív dimenzióinak meghonosítására irányuló bármilyen program természeténél fogva policentrikusnak és ezáltal politikai jellegűnek tekinthető.
Számos joghatóság mégis az elv fokozott jogi elismerését mutatja. E tanulmánygyűjtemény célja, hogy megvizsgálja a pozitív szólásszabadság racionalitását, megvizsgálja azokat a politikai és jogi módszereket, amelyekkel a szólásszabadság a modern államban teljesebben tükröződött vagy tükröződhet, és megvizsgálja azon gyakorlati összefüggések körét, amelyekben a szólásszabadság felértékelődése jelentős következményekkel jár vagy járhat.
A hozzászólók számos európai és nemzetközi jogrendszerből érkeznek. A szerzők között akadémiai jogászok és kommunikációkutatók is vannak.
