Értékelés:
Norman E. Matteoni „Prairie Man” című könyve aprólékosan kutatott és lebilincselő beszámolót nyújt Sitting Bull, a Lakota Sioux törzsfőnöke és James McLaughlin indián ügynök közötti küzdelmekről az amerikai nyugati terjeszkedés során. Emberibbé teszi a jellemzően száraz formában bemutatott történelmi eseményeket, és a kapcsolatuk összetettségére, valamint az amerikai őslakosok és az európai telepesek közötti szélesebb körű kulturális összecsapásra összpontosít. A történelmi tényekben és személyes meglátásokban gazdag elbeszélés egyszerre tanulságos és lebilincselő.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, történelmi pontossággal.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely személyessé teszi a történelmi eseményeket.
⬤ Kiegyensúlyozott képet ad mind Ülő Bikáról, mind McLaughlinról.
⬤ Új perspektívákat kínál az amerikai Nyugat benépesítéséről és annak az amerikai őslakosokra gyakorolt következményeiről.
⬤ Az élénk próza és a történetmesélés fokozza az olvasás élményét.
⬤ Néhány olvasó kissé elfogultnak találhatja a szerző nézőpontját az őslakos amerikaiakkal szembeni történelmi bánásmóddal szemben.
⬤ Talán túl részletes azoknak, akik könnyedebb olvasmányt keresnek.
⬤ McLaughlin ábrázolása nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog az összetett jellemrajza miatt.
(26 olvasói vélemény alapján)
Prairie Man: The Struggle between Sitting Bull and Indian Agent James McLaughlin
Egy héttel a hírhedt 1876. júniusi Little Big Horn-i csata után, amikor George Armstrong Custer tábornok és 7.
lovassági csapata vereségének híre eljutott az amerikai közvéleményhez, Ülő Bika lett a legkeresettebb ellenséges indián Amerikában. Évek óta ellenállt az Egyesült Államoknak a lakota prériföldekre való behatolásának, nem volt hajlandó aláírni a szerződéseket, és a Little Big Hornnál a törzsek összefogására szólított fel. Ő volt az ellenállás megtestesítője.
Ülő Bika Little Big Hornnál betöltött szerepéről több száz történelmi mű született, de bár Ülő Bika valójában jelen volt, nem vett részt a csatában.
A Custerrel való összecsapás viszonyítási alapot jelentett a későbbi eseményekhez. A háborús csatákon kívül más csaták is vannak, és az Ülő Bika és James McLaughlin indiánügynök közötti konfliktus is ilyen volt.
Az ő harcuk a lakoták szívéért és elméjéért folyt. Az amerikai kormány Little Big Horn után az amerikai őslakosokkal szembeni politikája az volt, hogy amerikaiakká változtassa őket, miután végleg és határozottan elűzte őket a földjeikről. Keresztény, civilizált és földművesekké kellett volna tenni őket.
Ülő Bika, amikor arra kényszerült, hogy elfogadja a rezervátumban való életet, megértette, hogy ki irányít, de az ő elképzelése a rezervátumban való életről nagyon különbözött az Indián Iroda és ügynökeinek elképzelésétől. Az ő népének születési joga volt az őshonos örökségük és kultúrájuk. Bár a kormány átrajzolta, úgy vélte, hogy a prériföld még mindig különleges jelentőséggel bír a lakoták számára.
A hatalmon lévők a határ lezárásával ellentétes nézetet diktáltak, az indiánokat arra szólították fel, hogy fogadják el a fehér utat, vagy tűnjenek el, a lakoták esetében ez a helyzet James McLaughlin ügynök személyében megszemélyesült. Ez a könyv az ő konfliktusukon belül tárja fel a történetet, és új perspektívákat és meglátásokat kínál.".