Primitive Education in North America: University of California Publications in American Archaeology and Ethnology, V43, No. 1
PRIMITIVE EDUCATTON TKT NORTH AMERICA BY GEORGE A. PEXTIXT UNIVERSITY OF CALIFORNIA PRESS BERKELEY AND LOS ANGELES 1946 oli CLI GB IA. KIADVÁNYOK IK AMERICAN ARCHAEOIX GY ÉS SZERZŐI BERKELEY A. L. KBOEBER, It. BE. LOWIE, It. L. OLSOK 43. kötet, ISTo. 1 7 pp. Iv 1-182 A szerkesztők által benyújtott 1943. szeptember 3. Kiadva 1946. június 1. Papír, 2. 25 vászon, 3. 50 OF CALIFORNIA PRESS AOT Los IN THB TTCTXTKD STATBB O3T TARTALOM SZERZŐDÉS I. OLDAL I. BEVEZETÉS -..... 1 II. FEGYELEM 6 III. AZ ANYÁK BÖRÖMÉNEK SZEREPE 15 Az Avunculate... 17 Az anyai testvér mint fegyelmező és tanító 18 IV. A FEDVEZÉSI FEGYELMEZTETÉS ELŐTT A FELÜGYELETIG 25 Az álarcok használata fegyelmi célokra 28 V, AZ IMITÁCIÓ VAGY AZ ÖSZTÖNDÍJAS TANULÁS 40 A dicséret mint ösztönző 47 A bidikula mint elrettentő és ösztönző eszköz 50 Az érettség kiváltságai 53 VI. A SZEMÉLYNEVEK TANULÁSI FUNKCIÓJA 59 A személynevek szerepe a csúfolódási ösztönzésben 60 A személynevek mint presztízsjutalmak 62 A személynevek használata a személyiségátvitelben 65 VTI. AZ ELSŐRENDŰ ÉTKEZÉSI HARAPÁSOK JELENTŐSÉGE 75 VIII. A VÍZIÓKÉRDÉS ÉS A GONDOZÓ LÉLEK 87 A Vízió természete, 94 IX. AZ EXTKAMUNDANE iNoaatoEssoRS KÉPZÉS 105 Az extramundánus közbenjárók természete.,.,., 105 A papságra való képzés 107 A sámájok képzése,. 118 X. A MESEMONDÁS MŰVÉSZETE 151 XI. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK 161 BIBLIOGRÁFIA, 165,, 179 PRIMITÍV NEVELÉS ÉSZAK-AMERIKÁBAN GEORGE A. PETTITT I.
BEVEZETÉS A CIVILIZÁCIÓ természetesen a paradoxonok aranybányája, de egyik sem olyan különös, mint Amerika csodálatos tömegoktatási tapasztalatainak sikere és állítólagos kudarca. Az állami iskolarendszer sikere nyilvánvalónak tűnik. A gazdasági válságok és visszaesések okozta kisebb visszaesésektől eltekintve az állami iskolák száma és a tantervben szereplő tantárgyak száma, az egyes korosztályok iskolába járásának aránya, valamint az egyének átlagos iskoláztatási idejének időtartama folyamatosan nőtt. A közvélemény az iskolákkal és az általuk előállított termékekkel való elégedettségét azáltal fejezte ki, hogy egyre szigorúbb, kötelező iskolalátogatási törvényeket szavazott meg, hogy a fiatalokat arra ösztönözte, hogy a kötelező korhatárnál jóval tovább maradjanak az iskolákban, és hogy nagy összegeket költött a közoktatásra. A siker e bizonyítékai ellenére a vezető pedagógusok és figyelmes laikusok egyre hangosabban panaszkodnak, hogy az állami iskolák nem teljesítették alapvető felelősségüket, hogy a fiatalok elméjét szétszórt és töredékes ismeretanyaggal töltötték meg, amelynek célja az élet kiegészítése, anélkül, hogy megtanították volna őket arra, hogyan éljenek akár egyénként, akár egy demokrata társadalom tagjaként. Az iskolarendszerrel, a tananyag tartalmával és a tanítási módszerekkel szembeni kritika természetesen nem új dolog.
Az, hogy az első kritikus az első állami iskola és az első tanár előtt vagy után jelent meg, vitatható kérdés. De a pusztában kiáltó hang csak akkor vált eapella kórussá, amikor a gazdasági válság beköszöntött, és a jól képzett fiatal férfiak és nők nem találtak munkát vagy nem alapítottak családot olyan sikeresen, mint a korábbi időkben a gyakran kevésbé írástudó szüleik és nagyszüleik. Kevesen állították, hogy az iskolák voltak a felelősek a munkanélküliségért, de széles körben elterjedt volt az az érzés, hogy jobbak lennének a feltételek, ha az iskolák legalább valamilyen szakmát tanítanának, és hogy a depresszió lerövidült volna, ha az iskolák megfelelően felkészítették volna a végzősöket arra, hogy munkahelyeket teremtsenek, és folytassák a szüleik segítésének hagyományát. Aztán jött a diktátorok felemelkedése és a totalitarizmus támadása a demokratikus eszmék ellen. A kórus szimfonikus kórussá duzzadt...
