Principia Mathematica a *56-ig

Olvasói vélemények

A Principia Mathematica kritikái kiemelik a matematika, a logika és a filozófia területére gyakorolt úttörő hatását, és rámutatnak történelmi jelentőségére, mint a modern logikát és halmazelméletet formáló alapvető szövegre. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a szöveg ma már főként történeti érdekesség, archaikus jelölése pedig a mai közönség számára nehezen olvasható.

⬤ Jelentős történelmi jelentőség a modern logika és halmazelmélet kialakulásában.
⬤ Befolyásos filozófiai meglátások és érvek továbbra is relevánsak a kortárs viták számára.
⬤ Olyan úttörő gondolatokat tartalmaz, mint Russell leíráselmélete és a relációk alapos kezelése.
⬤ A matematikáról és a logikáról való erőteljes filozófiai gondolkodásra késztet.

⬤ A jelölések nehézkesek azok számára, akik 1960 után tanulták a logikát, így kevésbé hozzáférhető.
⬤ Archaikus szedés és nem világos utak a tételek között.
⬤ Jelentős filozófiai zavarok és valószínűleg hibás axiomatikus döntések.
⬤ Hiányoznak az olyan modern fogalmak, mint a modellelmélet vagy a metaelmélet, ami egyesek szerint inkább történelmi zsákutcának, mint gyakorlati útmutatónak tekinthető.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Principia Mathematica to *56

Könyv tartalma:

A háromkötetes Principia Mathematica (CUP 1927) méltán a matematika alapjairól valaha írt leghíresebb mű. Célja, hogy a logika és a matematika összes alaptételét levezesse néhány logikai premisszából és primitív gondolatból, megállapítva, hogy a matematika a logika továbbfejlesztése.

Az I. kötetnek ez a rövidített szövege a logika és a matematika filozófiájának bevezető tanulmányaihoz leginkább szükséges anyagot tartalmazza (a haladóbb hallgatók természetesen a teljes kiadáshoz kívánnak fordulni). Tartalmazza a teljes bevezető részt (amely bemutatja a szerzők indoklását a munkájuk elején elfogadott filozófiai álláspontról); az I.

rész egészét (amelyben a tételek, a tételfüggvények, az osztályok és a relációk logikai tulajdonságait állapítják meg); a II. rész A.

részét (amely az egységosztályokkal és a párokkal foglalkozik); valamint az A. és C.

függeléket (amelyek a dedukció elméletével és az igazságfüggvényekkel kapcsolatos érvelés továbbfejlesztését tartalmazzák).