Problémamegoldó tevékenységek az utószerkesztésben és a fordításban a semmiből

Eredeti címe:

Problem solving activities in post-editing and translation from scratch

Könyv tartalma:

A vállalatok és szervezetek egyre gyakrabban használnak gépi fordítást a hatékonyság és a költséghatékonyság javítása érdekében, majd a gépi fordítás eredményét úgy szerkesztik, hogy az adott szövegkonvencióknak megfelelő, folyékony szöveget hozzanak létre. Ezt az eljárást utószerkesztésnek nevezik.

A fordítás és az utószerkesztés gyakran a problémamegoldó tevékenységek közé sorolható. Ha egy forrásszöveg-egység fordítása nem egyértelmű a fordító számára azonnal, vagy más szóval, ha a forráselem és a célelem között akadályok vannak, a fordítási folyamat problémásnak tekinthető. Ezzel szemben, ha nincs akadály a forrás- és a célszöveg között, a fordítási folyamat feladatmegoldó tevékenységnek és nem problémamegoldó tevékenységnek tekinthető.

Ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a gépi fordítás kimenete befolyásolja-e a problémamegoldó erőfeszítést az internetes kutatás, a szintaxis és más problémamutatók terén, és hogy az erőfeszítés összekapcsolható-e a szakértelemmel.

Összesen 24 fordító (tizenkét profi és tizenkét félprofi) készített fordításokat a semmiből angolról németre, és (monolingvisztikusan) utószerkesztett gépi fordítási kimenetet a tanulmányhoz. A tanulmány a CRITT TPR-DB adatbázisának része.

A fordítási és (egynyelvű) utószerkesztési munkameneteket egy szemmozgáskövető és egy billentyűzetfigyelő programmal rögzítettük. A résztvevők mindegyike ugyanazt a hat szöveget kapta (feladatonként két szöveget). A problémás fordítási egységek azonosítására különböző megközelítéseket alkalmaztak.

Először az internetes kutatási magatartást vették figyelembe, mivel a kutatás a problémás fordítási egységek egyértelmű mutatója. Ezután az MT-kimenetben található, a célnyelv szabályaitól eltérő szintaktikai szerkezetekre helyeztem a hangsúlyt, mivel feltételeztem, hogy ezek a (egynyelvű) utószerkesztési feladatokban olyan problémákat okoznak, amelyek a nulláról fordítási feladatban nem fordulnak elő. Végül a problémaindikátorokat különböző paramétereken keresztül azonosítottam, mint például a Munit, amely azt jelzi, hogy a résztvevők milyen gyakran kreat.