A mezőgazdasági biomasszából származó hulladékok, mint például a cukornád bagasz, a kókuszdióhéj és a babassu endokarp, hasznosítása egyre növekszik. Ezeket a lignocellulóz hulladékokat széles körben használják nyersanyagforrásként (prekurzorok) porózus szénanyagok, különösen aktivált bioszén előállításához.
Az ilyen hulladékok felhasználásának nagy előnye a folyamat fenntarthatósága. Az ebben a könyvben ismertetett módszert a fenntarthatóság szem előtt tartásával fejlesztették ki, energiát és egységnyi műveletet takarítva meg azáltal, hogy a nyersanyagot (biomassza) egyetlen lépésben vízgőzzel, 800 C-on történő fizikai karbonizálás/aktiválás folyamatának vetik alá. Ez a módszertan valójában egy technológiai újítás, amely nem használ kémiai reagenseket, például savakat, bázisokat, fémoxidokat stb.
az aktiválási folyamat során. A nagy fajlagos felülettel rendelkező aktivált bioszén előállítása lehetővé teszi, hogy ezeket az anyagokat széles körben alkalmazzák a különböző típusú szerves/szerves szennyeződések adszorpciós technikával történő eltávolítására szolgáló eljárásokban a legkülönbözőbb mátrixokból.
