Proof!: Hogyan lett a világ geometrikus?

Olvasói vélemények

A könyv a geometria és a formális kertek tervezése közötti történelmi kapcsolatokat vizsgálja, különösen XIV. Lajos francia király uralkodása idején. Azt sugallja, hogy a kertek elrendezése politikai eszményeket és társadalmi hierarchiákat erősített, és a reneszánsztól a modern időkig összefonja a geometriát a történelmi kontextussal. Míg egyes olvasók értékelték az egyedülálló nézőpontot, mások úgy érezték, hogy a cím félrevezette őket, és a tartalomból hiányzott a mélység és a világosság.

A könyv lenyűgöző betekintést nyújt a geometria és a történelmi kertek, különösen a francia királyi családokhoz kapcsolódó kertek kapcsolatába. Sok olvasónak tetszettek a szerző történelmi meglátásai és összefüggései, különösen XIV. Lajos udvaráról és a kerttervezés fejlődéséről. Az írás világos és magával ragadó, az összetett gondolatokat közérthetővé teszi.

Több olvasó kritizálta a könyvet, hogy nem teljesíti a geometria történetére való összpontosítás ígéretét, ehelyett erősen a kertekről szóló történelmi elbeszélésekre támaszkodik. Egyesek szerint a könyv rosszul szerkesztett, ismétlődő és kevés mélységű, ezért unalmasnak tűnt. A kritikák emellett kiemelték a kicsi és homályos illusztrációkat, amelyek rontották az általános élményt.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Proof!: How the World Became Geometrical

Könyv tartalma:

Egy szemet gyönyörködtető elbeszélés arról, hogy a geometriai elvek hogyan alakították alapvetően a világunkat

1661-ben egy éjszaka letartóztatták Nicholas Fouquet-t, XIV. Lajos felügyelőjét. Bűne különös volt: egy nagy geometrikus kertet merészelt építeni. Ezzel megsértett egy megdönthetetlen hierarchiát: a geometria a maga tökéletességében az isteni jogról tanúskodott. Az elegáns, szimmetrikus tervek több voltak, mint egyszerű díszítés.

A vitathatatlan bizonyosság bizonyítékai voltak, és így az uralkodásra való felhatalmazásé. De hogyan szerettek bele a francia királyi családok ebbe a különös tájképi kialakításba? Miért Versailles?

Amir Alexander díjnyertes történész A bizonyosság tudománya című könyvében Amir Alexander amellett érvel, hogy az euklideszi geometria egyedülálló módon felelős társadalmaink felépítéséért. Nemcsak a városaink építését alakította ki.

Ezt a politikai struktúrák magyarázatára is használták. Az Euklidész Elemek című művében szereplő bizonyítások nem egyszerűen igazak, hanem pusztán az ész által biztosak voltak. Alexander nyomon követi az euklideszi geometria újrafelfedezését a tizenötödik századi Itáliában, és elmeséli a francia királyi család évszázadokon át tartó szerelmi viszonyát a geometrikus kertépítészethez, amely az erőszak és a felfordulás idején a király hatalmának megszilárdítását vizuálisan is jelképezte, és amely Versailles-ban csúcsosodott ki. A Bizonyosság tudománya a világunkba vésett geometriák monumentális történetét meséli el, az általuk támogatott hiedelmeket, és azt, ahogyan ezek a mai napig alakítják életünket.