Prosodic boundary phenomena
A beszélt nyelv megértése során a hallgató többé-kevésbé folyamatos hallási információáradattal szembesül.
A prozódiai jelzések, például a hangmagasság mozgása, a határ előtti megnyúlás és a szünetek fokozatosan segítenek a beérkező információáramot prozódiai mondatokba rendezni, amelyek gyakran egybeesnek a szintaktikai egységekkel. A prozódia ezért központi szerepet játszik a beszélt nyelv megértésében, és egyes modellek feltételezik, hogy a beszélő következetes és hierarchikus módon állítja elő a prozódiát.
Bár számos empirikus bizonyíték van arra, hogy a prozódiai határjelek megbízhatóan és stabilan termelődnek, és hatékonyan irányítják a beszélt mondatmegértést különböző populációkban és nyelveken, a mögöttes mechanizmusok és a prozódia-szintaxis interfész természete még mindig nem eléggé tisztázott. Ezt tükrözi az is, hogy a mondatfeldolgozásra vonatkozó legtöbb modellből teljesen hiányzik a prozódiai információ. Ez a szerkesztett könyvkötet egy műhelymunkán alapul, amelyet 2021-ben a Deutsche Gesellschaft fr Sprachwissenschaft (DGfS) éves konferenciáján tartottak.
Az öt fejezet a prozódiai jelek produkciójával és megértésével kapcsolatos válogatott témákat tárgyalja különböző populációkban és nyelvekben, és mindannyian különösen a prozódia feldolgozására összpontosítanak a szerkezetileg releváns prozódiai határoknál. A könyv nyelvközi, valamint nem anyanyelvi hallgatóktól, csecsemőktől, felnőttektől és idős beszélőktől származó bizonyítékokat tartalmaz, kiemelve a prozódia fontos szerepét mind a nyelvi produkcióban, mind a megértésben.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)