Proton Therapy and Radiosurgery
A könyv két részre oszlik: A II. rész a protonterápia sugárbiológiájával, radiopatológiájával és klinikai eredményeivel, valamint a protonterápia és a fotonterápia összehasonlításával foglalkozik (BJ Smit).
A protonokat sugársebészetre és általános sugárterápiára lehet használni. Amióta Wilson 1946-ban először javasolta a protonterápiát, világszerte mintegy tizenhat létesítményt építettek. Ezek közül csak nagyon kevés rendelkezik izocentrikus sugárbejuttató rendszerrel, így a protonterápia csak most van abban a helyzetben, hogy randomizált klinikai vizsgálatokkal közvetlenül összehasonlítható legyen a modern foton sugárterápiás terápiás rendszerekkel, mind a sugársebészet, mind az általános frakcionált sugárterápia esetében.
A háromdimenziós protonterápiát tervező számítógépes rendszerek képfúzióval (számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia regisztráció) képalkotó képességekkel (MRI), sztereotaxiás angiográfiával és esetleg pozitronemissziós tomográfiával (PET) elengedhetetlenek a pontos protonterápia tervezéséhez. A pontszkennelésre szolgáló új tervezési rendszerek fejlesztés alatt állnak.
A protonok előnyös dóziseloszlásának számos régebbi összehasonlítása párhuzamos, egymással szemben álló vagy többszörös, egysíkú mezőelrendezéssel készült, amelyek ma már nagyrészt elavultak. Új összehasonlító tervekre ismét szükség van, mivel a fotonokkal történő 3-D konformális tervezésben nagyon gyors fejlődés tapasztalható. Új költség-haszon elemzésre lehet szükség.
Az alacsony energiájú (kb. 70 MeV) protonterápia kiválóan alkalmas a szemdaganatok kezelésére, és e tekintetben már szilárdan bebizonyosodott, hogy nagyon hasznos.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)