Public Choice Theory and the Illusion of Grand Strategy: Hogyan alakítják a tábornokok, a fegyvergyártók és a külföldi kormányok az amerikai külpolitikát?

Olvasói vélemények

Richard Hanania „Public Choice Theory and the Illusion of Grand Strategy” című könyve a külpolitikai döntéshozatal kritikai vizsgálatát mutatja be, és azt állítja, hogy a személyes önérdek és a koncentrált érdekcsoportok nagymértékben befolyásolják a politikai döntéseket, ellentétben az amerikai külpolitikában uralkodó koherens nagystratégia elképzelésével. A könyv jól érvel és közérthető, kiterjedt tudományos hivatkozásokra támaszkodik, miközben a tájékozott laikusokat is bevonja.

⬤ Jól érvel és olvasmányos
⬤ az önérdek és a koncentrált érdekek szerepének hangsúlyozásával új nézőpontot nyújt a külpolitikáról
⬤ módszeresen lebontja az egységes szereplő/nagystratégia hipotézist
⬤ a formális politikatudományi képzéssel nem rendelkezők számára is hozzáférhető
⬤ tanulságos tézis gyakorlati következményekkel.

⬤ Néha hiányoznak a közvetlen bizonyítékok
⬤ feltételezésekre támaszkodik az érvelés előrehaladásához
⬤ nem foglalkozik a terület bizonyos kritikai vitáival, például Kenneth Waltz vitáival
⬤ a borító ára a tudományos tankönyvekhez hasonló, ami elriaszthat néhány olvasót.

(3 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Public Choice Theory and the Illusion of Grand Strategy: How Generals, Weapons Manufacturers, and Foreign Governments Shape American Foreign Policy

Könyv tartalma:

Ez a könyv amellett érvel, hogy bár az amerikai elnök külpolitikai döntéseit nagyrészt politikai nyomás alapján hozza meg, a koncentrált érdekek alakítják azokat az ösztönző struktúrákat, amelyekben ő és más vezető tisztviselők működnek.

A szerző három olyan csoportot azonosít, amelyek a legnagyobb befolyással bírnak: a kormányzati vállalkozókat, a nemzetbiztonsági bürokráciát és a külföldi kormányokat. Ez a könyv megmutatja, hogy a közválasztási perspektíva jobb, mint a nagystratégia elmélete az amerikai külpolitika legfontosabb aspektusainak magyarázatában, beleértve a terrorizmus elleni háborút, a Kínával szembeni politikát és az amerikai erők külföldi elosztását.

Azzal érvelve, hogy az amerikai vezetőket úgy választják ki, hogy a közvéleményre reagáljanak, és nem feltétlenül a hosszú távú tervek megfogalmazására és végrehajtására való képességük szerint, a szerző bemutatja, hogy a tömegek hozzáállása a külügyek területén könnyen alakítható a témával kapcsolatos tudatlanság, a nemzetbiztonsági kérdéseket övező titkolózás, az érintett kérdések eredendő összetettsége, és ami a legfontosabb, a koncentrált érdekek egyértelmű esetei miatt. A könyv az amerikanisztika, a külpolitikai elemzés és a globális kormányzás hallgatóinak és kutatóinak érdeklődésére tarthat számot.