Püthagorasz aranyversei

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 12 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

The Golden Verses of Pythagoras

Könyv tartalma:

Antoine Fabre d'Olivet (1767. december 8.

- 1825. március 25.) francia író, költő és zeneszerző, akinek bibliai és filozófiai hermeneutikája számos okkultistára, például Eliphas Levire, Gerard Encausse-ra (Papus) és Rene Guenonra volt hatással. D'Olivet egész életében a héber szentírásokban, a görög filozófiában és számos ősi kultúra szimbolikájában rejlő ezoterikus bölcsesség után kutatott, egészen az ókori Indiáig, Perzsiáig és Egyiptomig visszamenőleg.

Írásait a hermetikus hagyomány klasszikusainak tekintik. Napjainkban legismertebb művei a héber nyelvvel kapcsolatos kutatásai (The Hebraic Tongue Restored), Püthagorasz írásainak fordítása és értelmezése (The Golden Verses of Pythagoras), valamint a zene szent művészetéről szóló írásai.

A Hermetica a fenti műveken kívül következetes fakszimile-formátumban adta ki Fabre d'Olivet összegyűjtött művei sorozatában a Káin és Rodolphe Grivel gyógyítása, valamint Az ember társadalmi állapotának eredetéről és az ádámi faj sorsáról szóló hermeneutikai értelmezés című műveit. D'Olivet számos ősi nyelv és irodalmuk elsajátítása tette lehetővé számára (Napóleon idején) e rendkívüli szöveg megírását, amely máig mérföldkőnek számít a kultúrtörténetben működő mélyebb ezoterikus alapáramlatok vizsgálatában. Püthagorasz Aranyverseit, amelyek erkölcsi emelkedettségük miatt oly figyelemre méltóak, és az ókor legszebb emlékműveként állnak a Bölcsesség tiszteletére emelt emlékművek között, eredetileg Lysis írta át, bár a ránk maradt változatot Hieroklésznek köszönhetjük.

Fabre d'Olivet sajátos formájú francia versbe (eumolpique) fordította őket, és a jelen kötetben található, a költészet lényegéről és formájáról szóló értekezésében magyarázza és illusztrálja ezt a dallamos stílust. Az Aranyversek vizsgálata című művében, amely e könyv utolsó részét alkotja, nagyszerű elméjének erejével rajzolta meg a Gondviselés, a Végzet és az Akarat metafizikai összefüggéseit.