Értékelés:

A kritikák erősen megoszlanak a könyvről alkotott vélemények, amely személyes, humoros és erőteljes szemszögből közelíti meg az AIDS témáját. Sok kritikus dicséri a szerző szemléletes írását és a történetek érzelmi hatását, míg mások a prózát kritizálják, mert az unalmas és nem elég mély.
Előnyök:Magasan dicsérik az erőteljes történetmesélésért, az élénk képi világért és azért, hogy humorral képes kezelni az AIDS komoly témáját. Sok olvasó egyszerre találja tragikusnak és viccesnek, és erős érzelmi visszhangja megmarad.
Hátrányok:Néhány olvasó banálisnak, túlzónak és unalmasnak tartja az írást, és azt sugallja, hogy hiányzik belőle a más művekben kecsesebben bemutatott meglátás. A kritikák között szerepel az a vélemény is, hogy az esszék öncélúak, és hogy a könyvnek hasznára válna a jobb szerkesztés.
(5 olvasói vélemény alapján)
Queer and Loathing: Rants and Raves of a Raging AIDS Clone
„A járványok végső gádzsója...
itt egy olyan könyv, amely valóban megérdemli, hogy egy időkapszulában legyen a helye.” - Armistead Maupin. „Ez olyan közel áll az igazsághoz, amennyire csak lehet” - írja David Feinberg »A művész személyes portréja mint fiatal beteges zsidó buzi-paripa« című könyvében.
A Queer and Loathing önéletrajzi esszék, gonzo-újságírás és őrült Feinberg-listák gyűjteménye az AIDS-aktivizmusról, valamint az AIDS-szel való életről, írásról és halálról.