Rabble Rousers: Az amerikai szélsőjobboldal a polgárjogi korszakban

Olvasói vélemények

A könyv egyedülálló nézőpontot kínál a polgárjogi mozgalomról, mivel a mozgalom helyett azokra a személyekre összpontosít, akik ellenezték a szegregáció feloldását. Feltárja a rasszista kulcsfigurák szerepét a fehér ellenállás szításában, fontos betekintést nyújtva a korszak társadalmi dinamikájába.

Betölti a polgárjogi korszakról szóló tudományos kutatások hiányát, új perspektívát nyújt azáltal, hogy a rasszista demagógokra összpontosít, betekintést nyújt a déli társadalmi dinamikába és az osztályharcokba, és a történelem sötét oldalai iránt érdeklődőknek ajánlott.

Lehet, hogy nem foglalkozik mélyrehatóan a KKK-val vagy más ismert csoportokkal, amit néhány olvasó elvárhat a korszakról szóló tanulmánytól.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Rabble Rousers: The American Far Right in the Civil Rights Era

Könyv tartalma:

Az 1954-es "Brown v. Board of Education" döntést követő évtizedben a déli fehér lakosság masszív ellenállásba kezdett a faji integrációval szemben.

A legtöbb szegregációpárti elismerte, hogy végső soron csak elhalasztani tudták a Jim Crow bukását. Néhány harcos fehér azonban úgy vélte, hogy lehetséges megnyerni a polgárjogi harcot. A feketék szabadságharcáról szóló történetek, ha egyáltalán megemlítik ezeket a rasszista buzgókat, a történet margójára szorítják őket.

Ezeket a szélsőséges fehéreket az elmebetegek hatástalan tagjaiként karikírozzák.

A polgárjogi aktivisták azonban annak látták őket, amik valójában voltak: számító, veszélyes ellenfeleknek, akik készek voltak terrorizmust alkalmazni a reformok elleni fellépésük során. A fehér militánsok elvetésével alábecsüljük a mozgalom számára jelentett kihívást, és ezzel együtt a polgárjogi aktivisták eredményeinek nagyságát is.

A szélsőségesek segítettek abban, hogy a tömeges ellenállás erőteljes politikai jelenséggé váljon. Míg a déli fehér elit küzdött a faji reformokkal szembeni tömeges ellenállás mozgósításáért, a militánsok egész közösségeket vezettek lázadásba. A "Rabble Rousers" a tömeges ellenállás hagyományos, felülről lefelé irányuló modelljeit a feje tetejére állítja öt szélsőjobboldali aktivista - Bryant Bowles, John Kasper, John Crommelin ellentengernagy, Edwin Walker vezérőrnagy és J.

B. Stoner - történetével, akik alulról jövő lázadásokat vezettek. Új megvilágításba helyezi az olyan vitás kérdéseket, mint a fehér egyházak szerepe a szegregáció védelmében, az antiszemitizmus hatása a déli faji politikában, valamint az osztályok megosztó hatása a fehér egységre.

A szélsőjobboldal lángja fényesen, de rövid ideig égett. Végső soron az erőszakos szélsőségesség gyengítette a déli fehér lakosság ügyét.

A masszív ellenállók közötti taktikai és ideológiai feszültségek, valamint a polgárjogi aktivisták ereje és egysége felgyorsította a Jim Crow pusztulását.