Radical Prototypes - Allan Kaprow and the Invention of Happenings (Rodenbeck Judith F. (Noble Chair in Modern Art & Culture Sarah Lawrence College))

Olvasói vélemények

A könyv alapos elemzést nyújt az 1960-as évek Happenings művészeti mozgalmáról, és azt állítja, hogy a kortárs művészeti diskurzusban alulértékelt. Judith F. Rodenbeck professzor kritikai perspektívát nyújt a Happenings más művészeti mozgalmakkal és a színházzal való összefonódásáról, kiterjedt idézetek és elméleti meglátások segítségével. Miközben a könyv megragadja a Happenings radikális jellegét, a könyv sűrű tudományos stílusa miatt megjegyezték, hogy az alkalmi olvasókat elidegenítheti. A szerző hangsúlyozza a közönség részvételének és a korszak társadalmi-politikai kontextusának fontosságát, bár egyes olvasók élénkebb beszámolót kívánnak a tényleges eseményekről.

⬤ A Happenings mozgalom mélyreható elemzése
⬤ összekapcsolja a Happeningset a színházzal és más művészeti mozgalmakkal
⬤ gazdag elméleti keret, terjedelmes idézetekkel
⬤ megkérdőjelezi azt a felfogást, hogy a Happenings nem kapott megfelelő elismerést.

⬤ Sűrű és potenciálisan hozzáférhetetlen tudományos szakzsargon
⬤ hiányoznak a személyes beszámolók és az eseményekkel kapcsolatos érzelmi mélység
⬤ az olvasót elgondolkodtathatja a szerző személyes befektetése vagy elfogultsága.

(1 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

Egy olyan tapasztalati és kísérleti művészeti forma vizsgálata, amely a múlékonysága ellenére a jelenben is formálta a részvételi művészetet.

A "happeningek" olyan popos konnotációkkal bírnak, amelyek az 1960-as évek ifjúsági kultúráját és a hippiket idézik fel a nyilvános, örömteli lázadásban. A tudósok eközben a happeningeket az avantgárd performansz genealógiájában helyezik el, amely a futurizmustól, a szürrealizmustól és a dadaizmustól az 1950-es évek akciófestészetén keresztül ered. A Radical Prototypes című könyvében Judith Rodenbeck egy összetettebb etiológia mellett érvel. Allan Kaprow 1958-ban alkotta meg a kifejezést, hogy megnevezze a performansz új kollázsformáját, és a happeningeket a performanszművészet "radikális prototípusainak" nevezte. Rodenbeck szigorú művészettörténeti olvasatát kínálja Kaprow projektjének és a kapcsolódó műalkotásoknak. Megállapítja, hogy ezek a tapasztalati és kísérleti művek nem egy boldog közösségiséget, hanem a kortárs társadalmiság erős és ravasz kritikáját kínálták. A happeningek - érvelése szerint - sokkal ambivalensebbek, negatívabbak, sőt hátborzongatóbbak voltak, mint ahogyan azt a kortárs beszámolók vagy a kortárs művészet részvételi stratégiáihoz való kapcsolódásukra tett újabb erőfeszítések ábrázolják.

A Radical Prototypes című könyvében Rodenbeck visszanyeri a happeningek kritikai erejét, elméleti tárgyként és műalkotásként egyaránt foglalkozik velük, vizsgálva a tágabb episztemológiai és formai kérdéseket, valamint az anyagi és performatív aspektusaikat. A happeningeket összekapcsolja John Cage zenéivel (különösen a 4'33"-kal), az avantgárd színházzal és a fotográfiával, és új olvasatokat kínál a Kaprow 18 Happenings in 6 Parts (1959) című művétől Gerhard Richter Leben mit Pop (1963) című projektjéig.

Rodenbeck a happeningeket a részvételi művészet egy olyan formájaként mutatja be, amely egyúttal radikális kritikát fogalmaz meg a részvétellel szemben - ez a nézet felülvizsgálja a részvétel kortárs konstrukcióinak, valamint az 1960-as évek projektjeinek megértését a Fluxustól a konceptuális művészetig.