Radikális szkepticizmus és episztemikus intuíció

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Radical Skepticism and Epistemic Intuition

Könyv tartalma:

A radikális szkepticizmus azt a szélsőséges állítást támogatja, hogy a hétköznapi hiedelmeink nagy része, például az érzékelés vagy az emlékezet által létrehozott hiedelmek irracionálisak. Az ilyen szkepticizmus mellett szóló legjobb érvek lényegüket tekintve olyan ismerősek, mint egy népszerű sci-fi film, mégis még a tapasztalt episztemológusok is furcsán csábítónak találják őket.

Sőt, bár a legtöbb kortárs filozófus elutasítja a radikális szkepticizmust, nem tudnak megegyezni abban, hogyan válaszoljanak a legjobban az általa támasztott kihívásra. A 18. századi skót filozófus, Thomas Reid hagyományában a Radical Skepticism and Epistemic Intuition négy fő feladat felvállalásával csatlakozik ehhez a vitához.

Először is, azonosítja a radikális szkepticizmus mellett szóló legerősebb érveket, nevezetesen az aluldeterminációs érveket, amelyek a bizonyítékaink és az ezeken alapuló hétköznapi meggyőződéseink közötti szakadékot hangsúlyozzák. Másodszor, elutasítja a radikális szkepticizmusra adott minden következtetésen vagy érveken alapuló választ, amelyek célja, hogy jó nem körkörös.

Azokból a bizonyítékokból, amelyekre hétköznapi meggyőződéseinket alapozzuk, arra a következtetésre jutunk, hogy ezek a meggyőződések valószínűleg igazak. Harmadszor, a radikális szkepticizmusra adott józan, nem következtető választ fejleszti ki, amelynek két jellegzetes vonása van: (a) tudatosan és széles körben támaszkodik episztemikus intuíciókra, amelyek olyan episztemikus javakra vonatkozó látszatok, mint a tudás és a racionalitás, és (b) az episztemológia internalistái és externalistái egyaránt nehézség nélkül támogathatják.

Negyedszer, és végül, megvédi ezt a józan ész episztemikus-intuíció alapú választ a radikális szkepticizmusra számos ellenvetéssel szemben, beleértve az aluldetermináltsággal kapcsolatos aggodalmakat, az episztemikus cirkularitást, az egyet nem értés problémáit, a kísérleti filozófiát, és az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy kellően komolyan foglalkozik-e a szkepticizmussal.