Ragyog mindenben, ami szép: Kultúra és közös kegyelem

Olvasói vélemények

A könyv a közös kegyelem elgondolkodtató feltárását kínálja, és kiegyensúlyozott képet ad arról, hogy a keresztények miként tudnak a szekuláris kultúrával együttműködni, miközben megtartják hitüket. Mouw hatékonyan fogalmazza meg a tanítást és annak következményeit, együttérző megközelítést sürgetve a nem hívőkkel szemben, és elősegítve a kulturális hozzájárulás érzését a keresztények körében. Míg sok olvasó magával ragadónak és éleslátónak találja az érveket, néhányan aggodalmukat fejezik ki az erős bibliai alátámasztás hiánya és a szerző sajátos teológiai perspektívája miatt.

⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely mély gondolkodásra és alternatív perspektívákra késztet.
⬤ A közös kegyelem kiegyensúlyozott és krisztocentrikus kezelése.
⬤ Arra ösztönzi a keresztényeket, hogy pozitívan vegyenek részt a nem hívőkkel való együttműködésben és járuljanak hozzá a kultúrához.
⬤ Jó bevezetést nyújt a közös kegyelembe és a kapcsolódó teológiai fogalmakba.
⬤ Rövid és közérthető, így megközelíthető.

⬤ Hiányzik az érveinek megfelelő bibliai alátámasztása.
⬤ Kuyperiánus kálvinista hátteret feltételez, ami nem biztos, hogy minden olvasónak tetszeni fog.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy az érvek inkább logikusak, mint szentírásiak.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

He Shines in All That's Fair: Culture and Common Grace

Könyv tartalma:

Hogyan magyarázzák a keresztények a jóság széles körű jelenlétét egy bukott világban? A különböző teológiai nézőpontok az évszázadok során számos választ adtak erre az alapvető kérdésre. A He Shines in All That's Fair című könyvében Richard Mouw a kálvinizmus történelmi belátásait veti fel ebben a kérdésben, és a XXI. század fordulóján újraértelmezi azokat egy szélesebb közönség számára.

Mouw megvizsgálja a régóta fennálló református vitákat azok között, akik a közös kegyelem tanát hirdetik, és azok között, akik az egyház és a világ közötti ellentétet hangsúlyozzák. A közös kegyelem védelmezői azzal magyarázzák a világ jóságát, hogy Isten kegyelme az üdvösségen túlmutatva a szépség, az erény és a kiválóság általánosabb ajándéka minden embernek - beleértve azokat is, akik nem hisznek Istenben. A közös kegyelem tanát elutasítók ezzel szemben a világ bűnös voltát hangsúlyozzák, és azt, hogy az egyháznak drámai ellentétet kell fenntartania vele szemben. Ezek az eltérő teológiai nézőpontok, bár látszólag távolinak és elvontnak tűnnek, nagyon is gyakorlati vonatkozású kérdésekhez vezetnek: Milyen közös pontokon osztoznak a keresztények azokkal, akik kívül állnak a hitükön? Hogyan bánjanak a keresztények nem keresztény szomszédaikkal? Hogyan viszonyuljanak a keresztények a körülöttük lévő világhoz? Helyteleníti-e Isten, ha a keresztények szoros barátságot kötnek olyan emberekkel, akik "a világból valók"? Kell-e a keresztényeknek azonosulniuk azok örömeivel és bánataival, akik nem vallják Krisztust Megváltójuknak és Uruknak?

A könyv során Mouw megvizsgálja ezeket a témákat, összekapcsolva a nagyobb teológiai vitákat a mai társadalom égető kérdéseivel. Ragaszkodik ahhoz, hogy sokat tanulhatunk azoktól a gondolkodóktól, akik elutasították a közös (nem üdvözítő) kegyelem eszméjét, de megvédi a hagyományos közös kegyelem tanítását is, megmutatva, hogy az milyen fontos alapot nyújt a mai kultúra kulcsfontosságú kihívásaival való birkózáshoz. Végül Mouw erőteljesen érvel egy olyan kálvinizmus mellett, amely képes áhítattal állni Isten minden emberrel - és valójában az egész teremtéssel - való kegyelmi bánásmódjának titkai előtt.

A Kálvin Főiskolán és a Kálvin Teológiai Szemináriumban 2000-ben tartott Stob-előadásokként bemutatott, megalapozottan érvelő, elegánsan megírt fejezetek a közös kegyelem aktualizált, szilárd megértését kínálják, amely nagy értéket képvisel mindazok számára, akiket érdekel az egyház és a kultúra kapcsolata.