Raising Expectations (and Raising Hell): Évtizedes harcom a munkásmozgalomért

Olvasói vélemények

A könyv lelkes dicséretek és kritikai visszajelzések keverékét kapta. Összességében a munkásmozgalmak és a szervezési erőfeszítések tanulságos, szívhez szóló, a dolgozók és a szakszervezetek küzdelmeit kiemelő feltárásának tekintik. Sok kritikus úgy nyilatkozott, hogy a könyv egyszerre inspiráló és informatív, értékes történelmi betekintést és gyakorlati útmutatást nyújt. Néhány kritika azonban a szerző megközelítése és a vélt önreklámozás ellen irányult.

⬤ Magával ragadó és lebilincselő elbeszélés, amely a témát átélhetővé teszi.
⬤ A munkásmozgalmak és a szervezési stratégiák éleslátó feltárása.
⬤ Érzelmes és inspiráló történetmesélés, amely hatással van az olvasókra.
⬤ Értékes tanulságok a jelenlegi és a feltörekvő szakszervezeti szervezők számára.
⬤ Humor és személyes anekdoták fokozzák az olvasás élményét.
⬤ Határozott felhívás a munkavállalók és aktivisták számára.

⬤ Egyes olvasók szerint a szerző hangneme önreklámozó, és azzal vádolják, hogy manipulálja az embereket.
⬤ Kritika egyes szakszervezeti dinamikák és vezetők ábrázolásával kapcsolatban, ami elfogult szemléletet sugall.
⬤ Nem minden téma talál minden olvasó tetszését; néhányan úgy érzik, hogy a szakszervezetek már túlhaladták hasznosságukat.

(39 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Raising Expectations (and Raising Hell): My Decade Fighting for the Labor Movement

Könyv tartalma:

Ez a "lélegzetelállító utazás a 21. századi Amerika szakszervezeti szervezkedésének színterén" feltárja egy híres - és hírhedt - militáns szakszervezeti szervező győzelmeit és szokatlan stratégiáit (Barbara Ehrenreich, a Nickel and Dimed szerzője)

1995-ben, az AFL-CIO történetének első megmérettetéses választásán John Sweeney nyerte el az ország legnagyobb szakszervezeti szövetségének elnöki tisztségét, megújulást és újjáéledés ígérve. Ma az amerikai magánszektorban dolgozók kevesebb mint 7 százaléka tartozik szakszervezethez, ami a legalacsonyabb arány a huszadik század eleje óta, és a közalkalmazottak kollektív tárgyalásait pusztító csapások érték Wisconsinban és másutt. Mi történt?

Jane McAlevey híres - és hírhedt - az amerikai szakszervezeti mozgalomban, mint a keménykezű szervező, aki győzelmek sorát aratta akkor, amikor a szakszervezeti vezetők szerint a győzelem nem volt lehetséges. Aztán kirúgták a mozgalomból, a magas szintű belháború áldozata lett, amely szétszakította a szervezett szakszervezeteket. Ebben a lebilincselő és vicces elbeszélésben - amely tükrözi a karizmatikus, okoskodó szerző személyiségét - McAlevey számos drámai szervezési és szerződéses győzelem történetét meséli el, valamint az ezeket elősegítő szokatlan stratégiákat.

A Raising Expectations (and Raising Hell) azt állítja, hogy a szakszervezetek újjáéledhetnek, de csak akkor, ha a mozgalom elismeri hibáit, és teljes mértékben elkötelezi magát a mélyreható szerveződés, a részvételen alapuló oktatás, a harciasság, valamint a munkavállalók és közösségeik olyan megközelítése mellett, amely jobban hasonlít az 1930-as évek kampányaira - röviden: a társadalmi mozgalmi szakszervezetek, amelyek a munkavállalók elvárásainak növelését (és a pokol felemelését) foglalják magukban.