Értékelés:

A könyv első személyben meséli el az örmény népirtás borzalmait egy fiatal lány, Aurora Mardiganian szemszögéből. Leírja a rendkívüli brutalitást, amellyel az örményeknek elnyomóik részéről kellett szembenézniük, hangsúlyozva az embertelenséget és a gonoszságot, amely az ilyen atrocitások során felmerülhet. Az emlékiratot dicsérik fontos történelmi dokumentációja miatt, de egyes olvasók megjegyzik grafikus tartalmát és bizonyos elfogultságait.
Előnyök:⬤ Erőteljes és fontos beszámoló első kézből az örmény népirtásról.
⬤ A borzalmas részletek reális képet adnak az atrocitásokról.
⬤ Érzelmes és hatásos elbeszélés, amely erős reakciókat vált ki.
⬤ Szükséges olvasmánynak tekinthető, hogy másokat is tájékoztasson erről a történelmi eseményről.
⬤ Különböző generációkat szólít meg, beleértve azokat is, akiknek személyes kapcsolatuk van az eseményekkel.
⬤ A tartalom szemléletes jellege egyes olvasók számára nehezen emészthető.
⬤ Néhány olvasó úgy érzi, hogy a szerző túlságosan dicséri az Egyesült Államok szerepét az eseményekben.
⬤ A kritikusok szerint az örmény népirtás és a holokauszt összehasonlítása nem teljesen pontos.
⬤ Néhányan nehéznek és érzelmileg megterhelőnek találják az elbeszélést, és olvasás közben szünetekre van szükségük.
(32 olvasói vélemény alapján)
Ravished Armenia: The Story of Aurora Mardiganian, the Christian Girl, Who Survived the Great Massacres
Aurora (Arshaluys) Mardiganian (1901. január 12.
- 1994. február 6.) örmény származású amerikai írónő, színésznő, az örmény népirtás túlélője. Aurora Mardiganian egy jómódú örmény család lánya volt, amely az oszmán Törökországban, a Harput városától húsz mérföldre északra fekvő Chmshgatsakban élt.
Családtagjai halálának szemtanújaként és több mint 1400 mérföldes menetelésre kényszerülve, amelynek során elrabolták és eladták az anatóliai rabszolgapiacokon, Mardiganian Tifliszbe (a mai Tbiliszi, Grúzia), majd Szentpétervárra menekült, ahonnan Oslóba, végül pedig a Near East Relief segítségével New Yorkba utazott.
New Yorkban felkereste Harvey Gates, egy fiatal forgatókönyvíró, aki segített neki megírni és kiadni egy elbeszélést, amelyet gyakran memoárként írnak le Ravished Armenia (teljes cím: Ravished Armenia; the Story of Aurora Mardiganian, the Christian Girl, Who Survived the Great Massacres (1918). A Ravished Armenia című elbeszélésből filmforgatókönyvet írtak, amelyet 1919-ben forgattak le, Mardiganian saját magát játszotta, és először Londonban vetítették A lelkek árverése címmel.
A Ravished Armenia című némafilm első New York-i bemutatójára 1919. február 16-án került sor a Plaza Hotel báltermében, ahol a társasági vezetők, Mrs. Oliver Harriman és Mrs.
George W. Vanderbilt voltak a társ-hostessek az American Committee for Armenian and Syrian Relief nevében. Mardiganianra a sajtóban úgy hivatkoztak, mint Örményország Jeanne d'Arc-jára, leírva a Törökországban akkoriban zajló borzalmak áldozatainak szószólójaként és az amerikai humanista mozgalom katalizátoraként betöltött szerepét.
Az 1920-as években Mardiganian megnősült, és 1994. február 6-án bekövetkezett haláláig Los Angelesben élt.
(wikipedia.org)